Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KALÁSZATOK - Somodi Imre: Sztrájkok a pécsi jezsuita Pius Gimnázium építkezésén 1913-ban
116 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014) 1913. augusztus 28-án, csütörtökön 12 órakor a Pius Gimnázium építkezésén dolgozó 180 (más forrás szerint 120) férfi és 120 (más forrás szerint 130) női napszámos segédmunkás magasabb bért, méltányosabb bánásmódot, több női napszámos foglalkoztatását, illetve „kézi hordládák helyett habarcsdézsák alkalmazását”10 követelve beszüntette a munkát. Ungár Antal mérnök, művezető, az építési vállalkozó képviselője úgy ítélte meg, hogy a napszámosok bére meghaladja a szokásost, a női segédmunkások száma pedig több, mint elég, ezért nem teljesítette a követelést. Hivatalos vizsgálatot kért az ügyben, és jelentette a sztrájkot a pécsi rendőr- kapitányságnak és a Keresztényszocialista Egyesületnek.11 Reiszer és Fónagy vállalkozók álláspontja a kialakult helyzetről a következő volt: „A napszámosok és napszámosnők óránként két fillér fizetésemelést követelnek, amit mi nem adhatunk meg, mert már eddig is a Pécsett szokásos bérek maximumát fizetjük. A férfi napszámosok 32-38, sőt 40 fillért is keresnek óránként, a nők pedig 22 fillért. Ez oly magas bérösszeg, aminél magasabbat Pécsett nem fizetnek. A bizalmi férfiakkal már érintkezésbe léptünk s remélhetőleg sikerül elhárítani az akadályokat.”12 13 * A vállalkozók állításai a napszámosok órabéréről nyilvánvalóan nem állják meg a helyüket, hiszen a segédmunkások alacsonyabb órabért követeltek (lásd később!), mint amit Reiszer és Fónagy szerint eddig fizettek nekik.« A segédmunkások és az építési vállalkozók között aznap nem született megállapodás. A sztrájkolok négy férfi és négy női tagból álló bizottságot választottak maguk közül, amely 29-én, pénteken délelőtt engedélyt kért és kapott a hatóságoktól, hogy délután három órakor gyűlést tarthasson. Ezen a tanácskozáson a segédmunkások bizottsága mellett részt vett Ungár Antal a vállalkozók képviseletében, Oberhammer Antal rendőrkapitány, a felek között közvetítő Keresztényszocialista Egyesület elnöke, Komócsy István, illetve Szabó József „párttitkár”.1“» A segédmunkások bizottsága 10 A rendőrség nyomtatott évi jelentése az építőmunkások sztrájkjairól. In: Munkás- mozgalom. 1968.1. köt. 347. p. 11 PPL. III. 4. Pius tervrajzok, 8/1. Építési napló, I. köt. 60. p.; Munkás, 1913. augusztus 31- 6. p. 12 Pécsi Napló, 1913. augusztus 29. 4. p. 13 Érdekességként megemlithető, hogy egy alig egy évvel korábbi pécsi építkezésen, melynél az építési vállalkozó szintén Fónagy Béla, a művezető pedig szintén Ungár Antal volt, ugyancsak sztrájk tört ki. MNL. BML. Pécs szab. kir. város Rendőrkapitányi Hivatal iratai, 70. Sztrájkstatisztika, 1912. november 21. *4 Ez a Szabó József vélhetően nem azonos Szabó József szociáldemokrata párttitkárral, a pécsi munkásmozgalom meghatározó alakjával. Források ugyanis egyértelműen bizonyítják, hogy ebben az időben a pécsi keresztényszocialista egyesület titkári tisztségét egy Szabó József nevű személy töltötte be. Pécsi Újlap, 1911. július 12. 1. p.; 1914. január 13.1-2. p. Ő volt az, aki az egyesület nevében aláírta a megállapodást Reiszer Ádám és Fónagy Béla építési vállalkozókkal. PPL. III. 4. Pius tervrajzok, 1/2. További ellenérv, hogy a Pius Gimnázium építkezésén nem dolgoztak szociáldemokrata munkások. Kinek az érdekét képviselte volna a szociáldemokrata Szabó a békéltető tárgyaláson? Még nehezebben magyarázható a részvétele, ha tekintetbe vesszük a szociáldemokraták és a keresztényszocialisták közötti feszült viszonyt, és azt a tényt, hogy Zichy Gyula kifejezett szándéka volt, hogy kiküszöböljenek az építkezésen dolgozó munkások között minden nem keresztényszocialista befolyást. Az, hogy esetünkben