Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KALÁSZATOK - Somodi Imre: Sztrájkok a pécsi jezsuita Pius Gimnázium építkezésén 1913-ban
Sztrájkok a pécsi jezsuita Pius Gimnázium építkezésén 1913-ban 117 jobb bánásmódot és béremelést követelt: a férfi segédmunkások órabére 32 fillérről 34 fillérre emelkedjék, a női segédmunkásoké 21 fillérről 22, nehezebb munka esetén 24 fillérre. A békéltető tárgyalás nem járt eredménnyel, ezért este újabb tanácskozásra került sor a Keresztényszocialista Egyesület irodájában. Az éjszakába nyúló tanácskozáson az építési vállalkozók beleegyeztek a segédmunkások követeléseinek teljesítésébe, azzal a feltétellel, hogy férfiak esetében az órabért fokozatosan emelik fel teljesítményüktől függően - hozzátéve, hogy a teljesítmény növelésével akár a jelenleg megállapított órabérnél magasabbat is nyerhetnek. A békésen zajló sztrájk ezzel véget ért. Augusztus 30-án, szombaton a segédmunkások újra munkába álltak.« A segédmunkások sztrájkjához a 150 főnyi kőműves nem csatlakozott. Ők mindvégig az építkezés területén tartózkodtak, de segédmunkaerő híján nem dolgozhattak. Mivel a munkát önhibájukon kívül nem vehették fel, ezért a bért a kiesett munkaidőre is követelték (összesen 1250 korona), amit a vállalkozók a sztrájkra mint vis majorra hivatkozva nem akartak kifizetni. A kőművesek pert helyeztek kilátásba, amennyiben nem kapják meg bérüket az építési vállalkozóktól.* 16 * A kétnapos sztrájk következtében a gimnázium építkezésén összesen 694 munkanapnyi munkaidő esett ki.'7 Az augusztusi sztrájk ellenére a munkások helyzete változatlan maradt, s a nekik tett ígéreteket sem teljesítették. A méltatlan bánásmód miatt a munkások elégedetlensége egyre nőtt. Ezt tetézte Márovics Andor és Schiffrich Antal munkafelügyelők megalázó viselkedése a munkásokkal szemben. Előbbi „suszternek”, utóbbi „maflának” nevezte a munkásokat. Márovics a Keresztényszocialista Egyesületet is becsmérelte. Márpedig az építtető Zichy Gyula püspök határozott, szerződésben is rögzített követelése volt, hogy az építkezésen ne fordulhasson elő káromkodás, durva, illetve egyházellenes beszéd. Amennyiben ilyesmi történnék, a vállalkozók felelőssége, hogy a vétkest azonnal elbocsássák.18 Ráadásul Márovics a munkáslányokat is zaklatta. Szeptember 23-án, kedden reggel 8 óra 40 perckor a kőművesek keresztényszocialista bizalmi képviselői jelentették a Mároviccsal és Schiffrichhel kapcsolatos panaszokat Ungár Antalnak. Ungár közölte velük, hogy kivizsgálja az ügyet, és amennyiben igaznak bizonyulnak a vádak, mindkét pallér méltó büntetésben részesül. Néhány perc múlva a bizalmiak visszatértek, és közölték, hogy amennyiben Ungár Márovicsot és Schiffrichet azonnal el nem bocsátja, a munkásság sztrájkba lép. Ungár megismételte ajánlatát: kivizsgálja az ügyet és még aznap ítéletet hoz. A bizalmi képviselők ezt továbbra sem fogadták el, és mivel Ungár nem akarván helyt adni a rögtönítélkezésnek, nem teljesítette kérésüket - Márovics egy másik Szabó Józsefről van szó és nem a szociáldemokrata vezetőről, már csupán a név gyakorisága miatt sem lehetetlen. ‘5 PPL. III. 4. Pius tervrajzok, 8/1. Építési napló, I. köt. 62. p. 16 Dunántúl, 1913. augusztus 30. 4. p.; Pécsi Napló, 1913. augusztus 30.3. p. v MNL. BML. Pécs szab. kir. város. Rendőrkapitányi hivatalának iratai, 69. Az 1913. évre vonatkozó munkásmozgalmak adatai. Illetve: A rendőrség nyomtatott évi jelentése az építőmunkások sztrájkjairól. In: Munkásmozgalom. 1968.1. köt. 347. p. 18 PPL. III. 4. Pius tervrajzok, 1/1. Szerződés Zichy Gyula püspök és az építési vállalkozók között, 1913. július 2., 11. pont.
