Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A felcsíki római katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban
84 Egyháztőrténeti Szemle XV/4 (2014) mét, Udvarhelyszék osztrák ellenőrzés alá került. Csíkszék eleinte közösen kezdi szervezni az önvédelmet Háromszékkel, viszont a csíki székely határőrezred ezredese, Dorsner végül megvalósította Csíkszék pacifikálását. A pacifikáció lényegében azt jelentette, hogy a csikiak Dorsner hatására elfogadták, hogy a szebeni főparancsnokságnak vessék magukat alá, azzal a feltétellel, hogy a szék területére se császári csapatok, se románk vagy szász felkelők nem tehetik a lábukat. A be nem hatolást valójában a csíkiak szabták a semlegesség feltételéül, amit Dorsner ügyesen ki is használt. A magyar kormány iránti hűség jegyében a háromszékiekkel való együttműködés mellett döntöttek ugyan a december t-jén Csíksomlyón tartott népgyűlésen a csíkszéki helységek képviselői, viszont Dorsner önkényesen eljárva elszigetelte a polgári kormányzatot; a Védelmi Bizottmányt; akik csatlakozni akartak Háromszékhez, befogatta, s így alárendelte a General Commandonak Csíkot.25 26 A pacifikáció ideje alatt Csíkszéken belül mind a regionális különbségek, mind az esperesi kerületek papságának magatartása a forráshiány miatt viszonylag nehezen mérhető. Macskási Antal főhadnagy27 ebben az időszakban hírvivőként eljutott az osztrák katonai irányítás alatt álló Csíkszéken keresztül a magyar kormány ellenőrzése alatt álló Háromszékről Kolozsvárra, s vissza. Az útjáról írt későbbi igazolások arra utalnak, hogy küldetése teljesítésekor a felcsíki kerület volt a legveszélyesebb rá nézve. Háromszékre való visszatérését vázolva Mikó Mihály csíkszéki biztos28 kiemelte, hogy a Háromszék felé tartó Macskási Antal, hogy elkerülhesse a Dorsner által elfogására a havasi szorosokhoz állított fegyvereseket,29 a járatlan havasi ösvényeken keresztül jutott el a biztonságosnak tekintett Gyergyóalfaluba Mikó Mihályhoz. „Onnan tudta a róla elteijedt hírt, és azt is hogy annak következtében felCsíkon keresztül veszély nélkül nem utazhatik, egy alfalvi jól ismert bizalmas emberemmel csak szalmába rejtve küldhetém Csík felé, Csíkból ismét a mint bizonyosan tudom részint kocsisi álruhában, részint 25 Közvetlenül az agyagfalvi gyűlés után a toplicai/maroshévizi román betörésről a csíki határőrezredet október 20-án a gyergyóalfalvi plébános, Andrási Antal értesíti, segítséget kérve. A kérés következményeként „Csáki határőr hadnagy a pálfalvi, delnei, borzsovai, szentmiklósi, szépvízi, vacsárcsi és göröcsfalvi honn levő férfiakat Szépvízre rendelte.” - Okmánytár az 1848-49-ki erdélyi eseményekhez. Szerk.: Kővári László. Pest, 1861. 95. p. 26 Egyed ÁKOS: Csíkszék „pacifikálása” az agyagfalvi székely nemzeti gyűlés után. Dorsner ezredes szerepe. In. Hadtörténelmi közlemények, 1998.1. sz. 123-124. p. 27 Macskási Antal a kolozsvári nemzetőrség főhadnagya, 1848 őszén részt vett a székely tábor harcaiban, majd ezt követően a Háromszék önvédelmi harcában, de nem az alakulat tisztjeként. SÜLI, 2011. 28 1848. szeptember 17-től csíkszéki honvédtoborzó kormánybiztos. Hermann RÓBERT: A kormánybiztosi rendszer 1848-1849-ben. In: Hadtörténelmi közlemények, 1998. 1. sz. 65. p. 29 Kolozsvár felé utazva már egyszer elfogták, a Csíkszeredái börtönből viszont sikerült megszöknie. Bíró Sándor igazolása Macskási Antalról, Csíkszereda, 1849, június 19. - MNL. OL. R 392. (= Macskási Antal székely önkéntes alakulati parancsnok iratai. 1848. VII. 29 - 1849. VI. 19.) 1. dob. Ikt. sz. nélk.
