Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A felcsíki római katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban
A felcsíki tómai katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban 85 erdei ösvényeken de mindég veszélyeztetve juthatott át 3székre megbízását bé végzendő.”3° A történetből újra csak egyértelmű, hogy Felcsíkon erősebb volt az osztrák hatás. A Függetlenségi Nyilatkozat kimondását követően több erdélyi egyházi jelentés is kiemelte az általános, eufórikus hangulatot. Ezek közül a gyer- gyói kerületből például Eránosz Jeremiás jelentését idézhetjük: „Bajos volna le írni a függetlenségi nyilatkozat hirdetése alkalmasságával, egész búcsújárási ünnepélyességgel tartott szónoklatok közt szóra sértő az ausztriai házat gúnyoló s lázzasztó beszédeket.’^1 Ebben a függetlenségi hangulatban az egyházmegyés papság, részben a külső változások hatására, részben a már 1848-ban megfogalmazott radikális egyházkormányzati reformjainak a szellemében a hierarchiát feszítő megoldásokkal kezdett jelentkezni. Tekintve, hogy Kovács Miklós megyéspüspök az ostromzár alatti Gyulafehérvárról nem tudta egyházmegyéjét irányítani, általános helynöknek kinevezte a kolozsvári apát-plébánost Kedves Istvánt. Ezzel párhuzamosan viszont a papság egy része egyértelműen a hierarchia belső szabályaival szembenálló autonómiát léptetett életbe, jóval nagyobb mozgásteret biztosítva az egyházmegye központi vezetése mellett a kerületi espereseknek. Ez a megoldás nem kizárólag erdélyi specifikum, más egyházmegyék esetében is azt látjuk, hogy a forradalmi eszmék iránt elkötelezett papság inkább választotta a nem elég lelkes egyházi vezetőivel szemben a függetlenedést, mintsem azt a vádat, hogy az egyház a forradalmat nem támogatja elég erélyesen.'-!2 A kezdeményezés Csíkszéken, a gyergyói 3° MOL R 392, 1. doboz, Macskási Antal székely önkéntes alakulati parancsnok iratai.1848. VII. 29 - 1849. VI. 19. Iktatószám nélkül - Mikó Mihály igazolása Macskási Antalról. Csiksomlyó, 1849. június 19. 3> Eránosz Jeremiás ditrói plébános levele Kovács Miklós püspöknek. Ditró, 1849. szeptember 12. - GYÉFKL. Pl. 362/1849. Például a váci egyházmegyében hasonló okok miatt 1849. június 30-án az egyházmegye papsága leváltva Szarvas Ferenc helynököt, önkényesen Bobory Károlyt választják meg erre a tisztségre, hasonló okok miatt. Ezen a később hírhedtté vált gyűlésen tárgyalták a Vallás és Közoktatási Minisztériumnak a Közlönyben is megjelent rendeletéit. Ezek alapvetően arra szólítják fel az egyházmegyéket, hogy a polgári hatósággal azonos elveket vallva hazafiként viselkedjenek, működjenek együtt a kormánnyal buzgón és erélyesen, továbbá ne kényszerítsék hazafiatlanságuk által a kormányt „ollynemű szabályokhoz nyúlni, melyek bár az egyháznak (különben tiszteletben tartandó) önkormányzati jogát sértik, de a haza érdekében a nemzetellenies hatások ellensúlyozása, és meggátolása végett szükségesekké lesznek”. A 161. számú rendelet június 15-ről arra szólítja fel az egyház vezetőit, hogy Horváth Mihály elképzelésének megfelelően augusztus 20-án egyházi közgyűlést tartsanak Pesten a „magyar kath[olikus] egyháznak a szabadság alapján történendő újjászületésére, s mind az ál- ladalom iránti viszonyainak, mind belkormány szabályozására”. Egyedül csak a vagyoni ügyekre vonatkozó utasítást kerülik meg ezen a szentszéki ülésen, ügyes diplomáciával további felvilágosítást kérve a Minisztériumtól. A keresztes háború
