Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A felcsíki római katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban
A felcsíki római katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban 83- rá is mutatott arra, hogy mivel a székelyek közt különféle nézetek, érdekek léteznek, s sok aggodalmat kiváltó hír terjed „szükség rögtön, de erélyesen rendelkezni és a népet jövendője felett a papok és elöljáróságok által felvilágosíttatni”.19 Ennek fényében érdemes azt is megfigyelni, hogy amikor az Unió kimondása után végül is sor került a székelység kimozdítására, a délvidékre érkező két székely gyalog zászlóalj és a két székely huszár határőrosztály nem szervezett zászlóaljak, hanem alkalmilag összeállított kötelékek voltak, tiszti, altiszti hiányokkal. Önkéntesség alapján alakultak, nem a tapasztalat, katonai tudás alapján kerültek kiválogatásra.20 Az önkéntesség miatt jelentős, hogy mely helységekből érkeztek a katonák. A csíki határőrezredből érkező zászlóalj hat százada a legénységének a kötelékében a felcsíki térséget Csíksomlyó, Csíkszépvíz, Csíkrákos és Csíkszenttamás önkéntesei jelentették. Amennyiben ezek a falvak papjainak magatartását megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a forradalom pártolása jogosan feltételezhető a részükről. A csíkrákosi káplán, Vas Ferenc21 például tábori lelkésznek állt be, Puskás Tamás22 * * * * * * csíksomlyói plébános pedig forradalmi magatartásáért osztrák vizsgálati fogságba került a forradalom bukása után. Balogh Józsefe csíkszenttamási plébános még a forradalom ideje alatt meghalt, egyéni elkötelezettségét így nehéz meghatározni, ahogyan hasonló helyzettel találkozunk a csíkszépvízi pap esetében is. Csíkszépvíz Csíkszentmárton filiájaként Zámbler János29 plébánoshoz tartozott, aki szintén meghalt a forradalom ideje alatt. A papság magatartása és a térség forradalmi tevékenysége közti kapcsolat szempontjából újabb vizsgálódási lehetőséget nyújt a csíki térség pacifikálást követő történetének elemzése. Az agyagfalvi gyűlés után Csíkszék forradalmi magatartásában közismerten törés állt be. Az ellenforradalmi törekvés hatására, miközben Háromszék megszervezte az önvédel19 Gál Sándor jelentése Batthyány Lajosnak. Alsócsernáton, 1848. június 25. - MNL. OL. H 2.1848:454. Közölve. Urbán, 2008.45-64. p. 20 Előszó. In: Székely határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban. Szerk.: Csikány Tamás. Bp., 2008. 8. p. 21 Vas Ferenc Altorján született 1821-ben. Pappá szentelve 1846-ban, káplán Lemhényben, 1847-től Zetelakán plébános, majd 1848-tól Csíkrákoson. 1849-ben a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt menekülnie kellett, 1850-től Szászré- genben helyettes plébános, 1851-től Kapnikbányán káplán. 1852-től Székelyhodoson plébános, 1856-tól Kászonjakabfalván, 1857-től Sárfalván, 1864-től Törcsváron, 1868- tól Jegenyén, 1869-től Almakeréken. Meghalt 1877. január 29-én. FERENCZI, 2008. 440. p. 22 Puskás Tamás Ditróban született 1783-ban. Pappá szentelve 1807-ben, Csíkszentdomokosan káplán, 1809-től ugyanott plébános. 1830-tól Csíksomlyón plébános, 1834-től csíkszéki táblabíró, szentszéki ülnök. Meghalt 1859. április 9-én. FERENCZI, 2008. 380. p. 23 Balogh József 1802-ben született Csíkszentkirályon. Pappá szentelve 1826-ban, Székelyudvarhelyen káplán, 1827-től Sepsikőröspatakon plébános, 1829-től Csikszenttamáson. Meghalt 1853. március 22-én. FERENCZI, 2008.170. p. 29 Zámbler János Alsócsernátonban született 1789-ben. Pappá szentelve 1812-ben, Gyulafehérváron tanár és számvevő, 1818-tól Csíkszentsimonban plébános, 1830-tól Csíkszentmártonon. 1847-től tiszteletbeli kanonok. Meghalt 1849. július 24-én. Fe- RENCZI, 2008. 450. p.
