Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A felcsíki római katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban
A felcsíki tómai katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban 79 Júniusban, Erdély Uniójának életbe lépését követően az egész egyházmegyében elkezdődtek a konkrét készületek az egyházmegyei zsinatra. Az erdélyi esperesi kerületi javaslatok megfogalmazását három szempont alakította. Egyrészt a püspök megküldte a magyar püspöki kar által javasolt 25 pontos tematikát, majd ezt követően a július 2-án beküldött kolozs- dobokai kerületnek ezekről szóló javaslatait, amelyek feldolgozása megtörtént minden kerületben. A harmadik szempontot a helyi szükségletek, pasztorációs tapasztalatok alapján megfogalmazott kérések jelentették. A felcsíki térségben sajátos helyzettel találkozunk. Azon túl, hogy a többi erdélyi esperesi kerülethez képest jelentős késéssel küldték be javaslataikat, ezek még csak nem is tartalmaztak érdemi hozzászólásokat. Ha csak a szomszédos alcsíki kerülethez viszonyítjuk a felcsíkiak munkálatait, akkor azt látjuk, hogy az alcsíkiak már augusztus i-jére előkészítették részletes javaslataikat, míg a felcsíkiak csak augusztus 15-én küldték be a jóval szegényesebb jegyzőkönyvüket.* 8 9 Tartalmilag ugyanakkor az is szembetűnő, hogy az augusztus elején a püspöki központban iktatott esperesi kerületi beadványok pontokba szedve egyenként véleményezték mind a 25, a magyar püspöki kar által kezdeményezett és az erdélyi püspök által továbbított tárgyalási pontot, miközben a felcsíkiak augusztus közepén látszólag egyáltalán nem is tudtak ezekről a pontokról. A felcsíki esperesi koronagyűlési jegyzőkönyvből az derül ki, hogy a zsinatra kiválasztott képviselőjük feladatául jelölték ki, hogy igyekezzen megtudni, hogy a zsinaton majd miről lesz szó. Egyetlen más esperesi kerület sem található, amelyik ekkora tájékozatlanságról tenne tanúságot! A felcsíki papság csak feltételesen sejti, hogy miről tárgyalhatnak majd a zsinaton. A május közepén kapott információknál úgy tűnik, megrekedt a térség informálódása, augusztus közepén „érnek rá” reflektálni a májusban ismertetett problémára: a magyar püspöki kar az 1848-as pozsonyi törvénykezés egyházat érintő törvényei miatt, önvédelmi céllal május elején egy négy pontos petíciós szöveget szerkesztett, amelyet kértek a hívekkel aláíratnia Május 20-án az erdélyi püspök már azt jelenthette, hogy „felszólításunk az erdélyi megyében termékeny földre talált, úgy hogy örömmel írhatom, hogy a magyarhoni katholikusoknak általunk is elfogadott petíciója, egy - rokonszenv és pártolásra buzdító levél kíséretében megyémben épen azon naptól fogva járja a körutat, melyben önök felszólítása költ”.10 A püspök jelentésében ugyan nem részletezte, hogy az egyházmegye kerületei hogyan kapcsolódtak be ezek aláírásába, viszont a beérkezett aláírási ívek azt mutatják, hogy a felcsíki esperesi kerület teljesen kihagyta a petíciós akciót. A kerületből nemhogy aláírásokat nem küldtek be, hanem még csak arról sem érkezett jelentés, hogy azok elmaradását mi okozta. így csak a forradalmat lelkesen támogató ferences atyák hatása alatt álló Csíksomlyóról érkezett be aláírási ív, június 11véltára. (továbbiakban: GyFLGy.) Gyergyószentmiklósi Plébánia iratai. Helyi egyházi archontológia. 1276-1861. 8 GYÉFKL. Pl. 1010/1848. - Felcsíki kerület beadványa. Karcfalva, 1848. augusztus 15. 9 Ezt Kovács Miklós megyéspüspök már május l-jén kiküldte a kerületeknek. Kovács Miklós püspök körlevele a kerületi esperesekhez. Gyulafehérvár, 1848. május 1. - GYÉFKL. Pl. 389.0. 4-cs. 707/1848, 389.0. ll.cs. 821/1848. 10 Csíktusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök válaszlevele az esztergomi főkáptalanhoz. Gyulafehérvár, 1848. május 20. - GYÉFKL. PL 687/1848.
