Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása

és az iskolaügy előmozdítására irányuló törekvések sikertelensége négy igen veszélyes, mérges és bűzhödt forrásból ered. ”49 A tanulók, a tanítók és az egyházi férfiak mellett a világi felügyelőket és kurátorokat hibáztatja az iskolák elmaradottságáért: „Olyan álmosan, olyan ímmel-ámmal intéződnek nálunk az ügyek, hogy az már valósággal lelki émelygést okoz a közjóra született léleknek. [...] Az egész elmúlt esztendő folyamán még nem tudtuk elég jól helyreállítani az egyetlen auditóriumunkat sem, ahol ünnepi beszédet tarthattunk volna.”s° A kurátorok lelkiismeretes, az iskolaügy előmozdítása érdekében végzett tevékenysége nélkül, „ha az iskolák legkegyesebb mecénásai, a nagy fejedelmek saját költségükön és pénzt nem kímélve csupán az iskolák megújítását tűznék ki célul, és vagyonuk legnagyobb részét végrendeletileg erre a célra hagyományoznák, sőt amit már hagyományoztak, azt is fenntartanák továbbra is: akkor sem érnének el semmit”^

Voetius Gisbert, mikor Joannes Gisenius De iure et regimine Academiarum című műve alapján az akadémiák állításához feltétlenül szükséges körülményekről elmélkedik, sok más tényező mellett a kurátorokat és a mecénásokat is megemlíti: „Requisita ad Academiam aut ad esse eius aut ad bene esse necessaria [...] sunt [...] Praefecti et Ministri, sunt Curatores [...] Maecenates, Musagetae et literarum ac literatorum Fautores, Promotores.” Apáczai és Voetius tehát egyöntetűen úgy gondolják, hogy a felső iskolák felállításához és azok eredményes, hasznos működéséhez munkájukat megfelelően végző kurátorokra és nagylelkű támogatókra van szükség.

VTI. Az utrechti beszéd fordítása során igyekeztem az összehasonlító szempont mellett - amelynek kizárólagos figyelembevétele az értekezésnek csupán egy részleges értelmezését vonná maga után - a szöveg egészére is koncentrálni, ezáltal pedig kiszűrni azokat a fontos gondolatokat, amelyek ismerete az Apáczai-beszéddel való összevetés szempontjából ugyan szükségtelen, azonban az 1652-es respondensi felelet tartalmának teljeskörű megismeréséhez mégis elengedhetetlen. Szinyei Gerzson rövid leírást ad az iskolákról szóló Alistáli-disputáció tartalmáról. A következő bekezdésekben az értekezés tematikus elv alapján felosztott szerkezeti egységeiből (I. De scholis in genere II. De Infimis, seu scholis vulgaribus III. De intermediis seu scholis literatorum, trivialibus IV. De scholis supremis, seu de Universitatibus) fogok kiemelni néhány részletet, amelyek reményeim szerint egyrészt fontos adalékokkal járulnak hozzá a Szinyei által adott szinopszishoz, másrészt pontosítják, árnyalják annak meglátásait.

A beszéd első részéből (I. De scholis in genere) hasznos ismeretekhez juthatunk egyrészt a holland iskolákkal kapcsolatos hatalmi és igazgatási ügyeket illetően, másrészt jelen értekezés tárgykörével és a megcélzott befogadóközönséggel kapcsolatban. Az iskolának tulajdonképpen nincsen sem állami, sem egyházi hatósága^2 és ha mégis, akkor kizárólag részben birtokolja egyiket is, másikat is. Úgy adatik állami és egyházi hatáskör az 49 * * *

Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete mint Apáczai Csere János De summa

scholarum necessitate című beszédének egyik forrása 35

49 Apáczai, 1981.33. p.

5° Apáczai, 1981.44. p.

s> Apáczai, 1981.46. p.

5= Szinyei, 1876.41. p.