Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása

II. Alistáli Farkas Jakab 1630 körül született Pozsony megyében, egy Alistál nevű városkában. Ifjúkorában elvesztette a szüleit, nagybátyja lett a gyámja. A komáromi gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd Sárospatakon egy évig járt a főiskolára, 1647-ben van bejegyezve az anyakönyvbe. Ezt követően Tokajban egy évig tanítóként dolgozott, majd 1650-től kb. 1654-ig tartózkodott az utrechti egyetemen. 1656-ban Göncön ismét tanárként munkálkodott, 1658 és 1661 között pedig a sárospataki tanoda köztanítója lett, de valószínűleg nem tanárkodott élete végéig, ugyanis egyrészt már 1661-ben Szikszón lelkészi hivatalba lépett, másrészt pedig „Lampe úgy emlékezik róla, mint szőnyi lelkészről és a komáromi egyházmegye prosenioráról.”3 Halálának idejéről és körülményeiről adatok híján semmit nem lehet tudni A

Farkas Jakab művei közül csupán három egyetemi értekezés ismert.s Az 1652-es alkotásban az iskolákról, míg az 1654-ben keletkezett művekben3 * 5 6 a nemességről mint politikai státuszról értekezik. Jelen tanulmánynak nem célja a politikai értekezések részletes elemzése, ám azok rövid tartalmi ismertetésétől az Alistáli-életmű minél teljesebb megismerésének érdekében nem tekinthetek el. Alistáli Farkas Jakab 1654-ben Utrechtben Dániel Berckringernek, az utrechti egyetem filozófia- és retorikaprofesszorának az elnöklete alatt beszélt a nemességről, és mivel az értekezések címlapján nincs feltűntetve, hogy a respondens egyben auctor is lenne, így arra következtethetünk, hogy a nemességről szóló művek valódi szerzősége Daniel Berckringernek tulajdonítható. A Disputationes Politicae de Nobilitate Pars Prior című beszéd Prooemium egységében a szerző felsorolásszerűen előrebocsátja értekezése tartalmát: 1. a nobilitas szó etimológiája, 2. a nobilitas szó jelentései, 3. a nemesség definíciója, 4. a nemesi cím megőrzésének és elvesztésének módozatai. A nobilitas kifejezés a latin nosco igéből ered és a ’nemesség, a nemesek’ jelentés mellett még másik két értelmezési lehetőség vehető számba. A nobilitas szó noscibilitas-ként (’ismert, ismerős, ismeretes’), így pedig a nota, clara, illustris, aperta,

Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete mint Apáczai Csere János De summa

scholarum necessitate című beszédének egyik forrása 21

3 SziNYEI GERZSON: Alistáli Farkas Jakab egy eddig ismeretlen XVII. századbeli író. In: Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező, 1876.1. sz. 38-43. p. (továbbiakban: SZINYEI, 1876.) 40. p.

* Az életrajzi adatok forrása: SZINYEI, 1876. 38-40. p.; EÖTVÖS Lajos: Alistáli Farkas Jakab életéhez. In: Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező, 1871. 10-11. sz. 522-523. p.

5 Problemata aliquot ad politiam ecclesiasticam de scholis. Ultrecht, 1652.; Disputationis politicae de nobilitate pars prior. Uo., 1654.; Disputationis politicae de nobilitate pars posterior. Uo., 1654.

6 A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei SS. 190 jelzetű, Collectio Tataino = Őriana elnevezésű kolligátumában 12 a, b jelzések alatt megtalálhatók az említett politikai disputációk. A 12 teológiai és 2 politikai témájú, egytől egyig magyar származású respondensek nevéhez köthető disputációkat tartalmazó gyűjteményes kötet eredetileg Őri Fülöp/Fülep Gábor tulajdonában volt, aki 1760. július 6-án iratkozott be a franekeri egyetemre, majd meglátogatta Gröningent, Harderwicket és Utrechtet is. 1773-ban Sárospatakon lett theologiatanár. A könyv fedőlapjának belső oldalán a következő Szombatin Jánostól származó bejegyzést olvashatjuk: ,Accepit Bibliotheca Collegii Reformati SarosPatakiensis Ao 1798 die 2 Aprilis.”