Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - RECENZIÓK - Csima Ferenc: Kubinyi. Szerk.: Széles Tamás
116 Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014) hogy van olyan időszak, amikor naponta három-négy oklevelet is bevezettek a jegyzőkönyvbe, a káptalan nagy forgalmára következtet Gálfi. A kötet függelékben közli az aradi káptalan kanonoki testületének a 15. század végi -16. század eleji méltóságnévsorát. A kiadás Juhász Kálmánnak az aradi káptalan kiadványaiból készített regesztáit egészíti ki. Összességében az anyag annak a lehetőségét is megteremti, hogy - a fennmaradt jegyzőkönyvek töredékes volta ellenére - a közreadó összehasonlítsa az aradi regisztrumvezetést a kolozsmonostori vagy a leleszi gyakorlattal. (ism.: Restás Attila) Kubinyi. Szerk.: Széles Tamás. Budapest, Magyar Ókatolikus Misszió, 2013. 52 old. Az elmúlt években több tanulmány is megjelent a hazai ókatolicizmus múltjáról: Miklós Péter egy mariavita püspöki pásztorlevelet és a mariaviták magyarországi történetét dolgozta fel,1 Dorogi Ferenc pedig a sashalmi mariavita történéseket mutatta be.2 3 Korábban Sasvári László igyekezett átfogó képet nyújtani a magyar ókatolikus egyházakról,3 tanulmányában olvashatunk Kubinyi Viktor „Magyar Nemzeti Egyház Amerikában” elnevezésű gyülekezetéről is. Ehhez az íráshoz nyújt kiegészítést a Kubinyi címmel megjelent kis füzet, amelyben a rövid előszón kívül négy írás olvasható. Bertil Persson életrajzi kronológiája évszámokhoz rendelve adja meg a legfontosabb eseményeket. A születés, a keresztelés, a tanulmányok, a római katolikus diakónus- és papszentelés dátumai mellett Kubinyi írói munkásságáról értesülhetünk: az évek során több regényt és életrajzot publikált, s kiadta saját önéletírását. Fontosabb események azonban a különböző közösségek, gyülekezetek és egyház alapítási dátumai, az ezekhez kapcsolódó szentelések, amelyekben Kubinyi Viktor is aktív résztvevő volt. E történések gyökere Kubinyi 1905-ös amerikai emigrációja, az Egyesült Államokban éveken keresztül a kivándorolt magyarok lelkipásztoraként működött. 1912-ben South Bendben megalapítja a „Magyar Nemzeti Egyház Amerikában” nevű közösséget, hívei ennek plébánosává választják. 1913-ban püspökké szenteli Joseph Marie Vilatte (Amerikai Katolikus Egyház) és Arnold Harris I (Ókatolikus Egyház, Nagy-Britannia). 1913 decemberében lemond cl/j ruuv.1 a kai Katolikus Egyház püspöki szolgálatáról, és az episzkopális egyházba átlépve megszervezi az első amerikai magyar episzkopális közösséget (South Bend). Lefordítja magyarra az Amerikai Episzkopális Egyház Általános Imakönyvét, amely 1915-ben jelenik meg. A későbbiekben elhagyja az 1 MIKLÓS Péter: Máriavita ókatolikus püspöki pásztorlevél 1945-ből. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2010. 1-2. sz. 159-168. p.; UŐ: A máriavita ókatolikus mozgalom magyarországi történetéhez. In: Vallás, közösség, identitás. Szerk.: Povedák Kinga - Barna Gábor. Szeged, 2012. 247-254. p. 2 Dorogi Ferenc: Ókatolikus Mariaviták Sashalmon. In: Magyar Sión, 2011. 1. sz. 133-141- P3 Sasvári László: Ókatolikus mozgalmak Magyarországon. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1994.1-2. sz. 81-125. p.
