Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 3. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Szigeti Jenő: Túlvilági kalandok. Adalékok a magyarországi spiritizmus történetéhez

Túlvilági kalandok. Adalékok a magyarországi spiritizmus történetéhez

113

„Magyarország úri osztálya” számára „konstatálták, hogy amely államokban a spiritizmus terjedőben van, ott a szocializmus nem verhetett gyökeret”.« Egy későbbi nyilatkozatuk szerint „aki spiritiszta, az nem éhes, nem elégedetlen és nem lázong. Az, hogy a szellemekkel társalog, teljesen kibékíti mindennel és elégedett lesz. Ha tehát a magyar boldog akar lenni, legyen spiritiszta, és - ami igen természetes - fizessen elő a spiritiszta újságokra is”.4s Ennek az egyesületnek volt a lapja a Rejtelmes világ, ami 1897- ben indult és 1899-ben nagyobb terjedelmű lappá nőtte ki magát.

A társadalomjavító elméletet igazolni látszott, hogy Tóvölgyi Titusz (1838-1918),44 45 46 aki a Párizsi kommünt vezércikkben köszöntötte, és Az új világ47 címen utópista regényt irt a szocializmus és a kommunizmus társadalmáról, az ezért kapott börtönbüntetése letöltése után, 1877-től visszavonultan gazdálkodott, s ő lett a századforduló spiritizmusának legjelesebb ideológusa.48 De az ő munkássága már egy más történet, bár fontos feladat.

Mit mondjunk hát? Sámánok voltak, vannak, s ha egy társadalmi osztály haldokolni kezd, a szellemi hullafoltok megjelennek rajta. A spiritizmus egyike a felvilágosodás kora óta kialakuló hamis vallásoknak. Vizsgálata néprajzilag, vallástörténetileg is fontos feladat. Csak jelezni szeretném, hogy a trianoni sokk után megjelent a spiritizmus népiesebb formája, s az ezotéria divatja máig élteti a túlvilági kalandokat.

44 Országos Spiritiszta Szövetség. In: Pesti Hírlap, 1898. február 24.

45 A szocializmus országa. In: Pesti Hírlap, 1898. február 27. Az ötlet nem új. Tudjuk, hogy Allan Kardec befolyására III. Napóleon „azt remélte [...] hogy csillapulni fog a munkások szenvedélyes vágyakozása az élvezetekre, ha elhiszik, hogy haláluk után még vissza fognak térni erre a világra és pedig szerencsésebb körülmények közé”. Wolkenberg Alajos: Az okkultizmus és spiritizmus múltja és jelene. Bp., 1923. (továbbiakban: Wolkenberg, 1926.) 65. p.; Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898. 160. p. Utóbbi idézi a felhívást és kiemeli, hogy a spiritizmus „a legnagyobb ellensége a szocializmusnak”.

46 Galambos Grúber Ferenc: Tóvölgyi Titusz élete és munkássága. In: Literatura, 1938. 4. sz.; JenőfyN. Imre: Tóvölgyi Titusz. In: Könyvtáros, 1959.

47 Tóvölgyi Titusz: Az Új világ. Regény a szocializmus és a kommunizmus társadalmáról. Bp., 1888.; GerÉb László. A munkásügy irodalmunkban, 1832-1901. Bp., 1961. (Irodalomtörténeti Füzetek, 34.)

4® Tóvölgyi Titusz: A lélek, mint egyén. Bp., 1897.; UŐ: Van-e másvilág? Bp., 1897.; UŐ: Egy új reformáció küszöbén, vagyis a XX. század, mint a római katolikus világegyház életének utolsó évszázada. A közerkölcsiség a spiritizmus morálja szempontjából. Bp.; 1900. 68. p. Az Erdélyi Protestáns Lap 1900. évi 21. számában KECSKEMÉTI ISTVÁN ismertette (193. p.), amire Tóvölgyi ugyancsak a lapban (1900. 23. sz. 214- 215. p.) válaszolt.