Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Tóth Krisztina: A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai
A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai 81 szabadon rendelkezhetnének. Míg a másik csoportba azokat a hosszú távú beruházásokat sorolták, amelyek célja a törzsvagyon értékének növelése, s hozama esetleg csak évtizedek múlva fog jelentkezni: erdősítés, eddig kihasználatlan területek legelővé, szőlővé, gyümölcsössé alakítása, új állattenyésztési ágak meghonosítása. Véleményük szerint ebben az esetben a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jóvá kellene hagyni refundálási kötelezettség nélkül a törzsvagyon állagváltozását, de azzal a kikötéssel, hogy az ily módon keletkezett értéket, mint ingóságba kihelyezett törzsva- gyont, köteles a káptalan fenntartani és fejleszteni. Amennyiben ezt elmulasztaná, akkor kötelezni kellene a beruházott törzstőke visszatérítésére.49 Ezt az álláspontjukat később több mint tíz évre elhúzódó szanálásukban is igyekeztek érvényre juttatni, a törzstőkét élő és holt felszerelésbe konvertálni, melynek fenntartási kötelezettségét vállalták.49 50 A jelen levő további két káptalan képviselője a jegyzőkönyv tanúsága szerint nem szólt hozzá érdemben a tanácskozáshoz, álláspontjukat csak sejteni lehet, hogy hasonló volt, mint a bővebben megnyilatkozó delegáltaké^1 Az ismertetett vélemények nyomán a tanácskozás arra az álláspontra jutott, hogy az állatokba, felszerelésekbe, épületekbe fektetett tőke értékállóbb, mint a papírpénz, így a készpénzben vagy értékpapírban levő törzstőkét tanácsos lenne ezekbe fektetni, mégpedig oly módon, hogy ne kelljen refundálni az ezekbe fektetett összeget. Egyidejűleg viszont kötelezni kell a javadalmasokat, hogy ezt az állagában megváltozott törzsvagyont átvételkori értékében tartsák fenn. Ennek betartását a vallás- és közoktatásügyi miniszter a 479/1890. számú rendeletben említett módon tudná időnként ellenőrizni. Míg a jegyzőkönyvből az tükröződik, hogy egyhangúan jutottak erre az álláspontra - esetleg a veszprémi káptalan képviselt minimálisan eltérő véleményt a püspökkari jegyzőkönyvben kommunikáltak szerint Szombathely és Győr kivételével.52 49 PL. Cat. D/C 675/1937 ad Cat. D/C 4377/1943. 5° VÉL. Káptalani gyűlési jegyzőkönyv 1941. július 12-től 1944. január 29-ig, 1943. május 22-ei gyűlés jegyzőkönyve utáni összegzés a szanálás addigi menetéről, eredményeiről, az ezzel kapcsolatos további tervekről. Ez az ötlet a szanálás alatt álló nagyváradi és egri káptalani javadalom esetében is felmerült, amelyről a vallás- és közoktatásügyi minisztérium I. ügyosztályát vezető Beresztóczy Miklós 1943. október 15-ei levele tájékoztat. PL. 8332/1943 ad 8403/1943 ad 1629/1944 ad 2195/1944. 5' A székesfehérvári káptalan szántóföldjeinek 1/5-ét, főleg búzatermő vidékeket veszített el a nagyatádi-féle földreform következtében, viszont a kegyúri terhek megváltása nem történt meg, ráadásul a legelők adóterhei nőttek. így számításaik szerint bevételeinek 1/4-étől elestek, míg terheik megkétszereződtek. Vö.: MÓZESSY GERGELY: Pro- hászka Ottokár és a székesfehérvári székeskáptalan. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2000.1-4. sz. 227. p. s2 Vö.: PL. Cat. D/C 675/1937 ad Cat. D/C 4377/1943; II- köt. 139-140. p. Az eltérésre eddig nem sikerült magyarázatot találnom. Meglehet, hogy a szombathelyi és győri székeskáptalanok képviselői azzal nem értettek egyet, hogy a törzstőkéből vásárolt élő és holt felszerelés is törzstőkének számítson.
