Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Tóth Krisztina: A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai
80 Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014) káptalan képviselője a jegyzőkönyv szerint meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott, osztotta a kalocsaiak álláspontját.is A szombathelyi káptalannak is hasonló módszerrel sikerült elkerülnie az eladósodást, a törzstőkéből 207.152 P-t, a kanonokok folyó jövedelméből pedig 55.805 P-t fordítottak beruházásokra. Az 1933-as ellenőrzés alkalmával6 három lehetőség körvonalazódott a felhasznált összeg megtérítésére. Az első, hogy tekintsenek el a 207.152 P-től, s akkor ők is eltekintenek az általuk beruházott 55.805 P-től. A második, ha az összberuházásra, a 262.975 P-re hosszú lejáratú törzstőke kölcsönt engedélyeznének, melyből 207.152 P-t tekintenének felhasználtnak, ennek törlesztése kezdődne meg először, majd a káptalan folyó jövedeleméből beruházott pénz a káptalan tagjainak visszatéríttetné, s ezt követően kezdődne meg a maradék 55.805 P visszafizetése. Végül a harmadik, hogy vegyenek 100 katasztrális hold földet, mivel a törzstőkéből a 207.152 P-t 100 katasztrális hold föld eladásából nyerték, s ennek vételárát kellene a törzstőkének téríteni. Az 55.805 P erejéig a törzstőke készpénzeket átengednék a káptalannak, míg ez az összeg kiegyenlítve nincs, utána kezdődhetne a törlesztése. Viszont a földet csak banki kölcsönnel tudná megvenni, mivel a törzstőke készpénzzel nem rendelkezik. A megoldási javaslatok közül a káptalan az elsőt tartotta leginkább megvalósíthatónak, mivel a második és a harmadik túl nagy terhet rótt volna a javadalmasokra, a harmadik esetében említett holdszámon alapuló visszatérítést pedig nem tartották célszerűnek, mivel a birtok kiterjedésénél sokkal fontosabb szempont az elhelyezkedése a többi káptalani birtokhoz képest, valamint a termelékenysége. így az első megoldási javaslat mellett tették le a voksukat, valamint a kalocsai káptalan vélekedését tették magukévá.47 A szombathelyi káptalan törzstőke kölcsönének rendezését 1936-ig akadályozta konfliktusuk Mikes János püspökkel, aki a beruházásokat nem volt hajlandó utólagosan tudomásul venni.«8 A veszprémi káptalan, amely szintén szanálás alatt állt, a többiekétől némileg eltérő, köztes álláspontot képviselt, melyet Lukcsics József kanonok ismertetett. Ezek szerint a törzstőkéből történő beruházásokat két csoportba kellene osztani. Az egyik a rövid időn belül elavuló ingóságok, mezőgazdasági vagy ipari eszközök, gépek beszerzése, valamint üzemi építkezések kivitelezése. Ezeket a javadalom számára előnyös kamatmentes kölcsön formájában kellene továbbra is a törzsvagyonból biztosítani. Ha ezt a pénzt visszafizették, akkor a további üzemben tartásról, épületről * 46 * 48 «5 A pécsi káptalan szanálása 1938-ra befejeződött. Vö.: MNL. OL. K 27. Jegyzőkönyve az 1938. évi március hó 11-én Budapesten tartott minisztertanácsnak, f. 22-23; PL. Cat. D/C 675/1937 ad 4377/194346 Ld. a 10. sz. jegyz. A káptalan maga kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy ha szükségesnek tartja, vizsgáltassa felül a törzsvagyoni tőkéből eszközölt beruházásokat, és ismerje el őket a törzsvagyon terhére: SzEL. KI. 42/1933. «7 PL. Cat. D/C 675/1937 ad Cat. D/C 4377/194348 Különösen: SzEL. KI. 7/1934. A konfliktusról, amely végül Mikes püspök lemondásához is hozzájárult, bővebben a Collectanea Vaticana Hungáriáé I/8-ban megjelent tanulmányomban írtam: Tóth Krisztina: Egy apostoli adminisztrátori kinevezés háttere. Gróf Mikes János lemondása a szombathelyi püspökségről. In: Magyarország és a római Szentszék (Források és távlatok). Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére. Budapest-Róma, 2012. 281-327. p.
