Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Tóth Krisztina: A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai

76

Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014)

tassanak földhöz, így a kiosztott földek általában 1-3 holdas törpebirtokokat eredményeztek.29 * Az egyházat a földbirtokreform és vagyonvált- ság különösen érzékenyen érintette, Glattfelder Gyula 1926-os kimutatása szerint a katolikus egyházi javadalmak addigi birtokterületüknek 15-20 %- át adták le.2s Ezt alátámasztani látszik például a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1933-as összefoglalója a szombathelyi püspöki javadalom helyze- téró'l, melyben megemlíti, hogy 17 %-ot adott le vagyonváltság céljára,26 valamint az itt tárgyalt 1936-os értekezleten több káptalan képviselőjének állítása. Az egri főszékeskáptalan képviselője kb. 17.000 katasztrális hold leadását említi - 105.000 katasztrális hold földből -, ami 16 %-ot tesz ki, a kalocsai főszékeskáptalan képviselője 3.200 katasztrális holdét - 20.593 katasztrális holdból —,mely megközelítőleg 15,5 %.27 A földbirtokreform nem csak széttördelte az addig egységes birtoktesteket - aminek következtében új épületek emelése vált szükségessé —, és ahogy a veszprémi székeskáptalan képviselője megjegyezte: „megszüntetett több százéves majorokat, melyeknek épületeit a javadalmasok a törzstőkéből már évtizedekkel előbb teljes egészükben megváltották,”28 hanem annak dacára, hogy sokszor előfordult: a jobban jövedelmező földeket elvették, a korábban megállapított magasabb kataszteri tiszta jövedelem után fizették az adót.

A birtokok újrainstruálásához, jövedelmezővé tételéhez, fejlesztéséhez, a kor követelményeihez igazításához, termelékenységének növeléséhez készpénz lett volna szükséges, ami viszont nem állt rendelkezésre kellő mennyiségben. Ennek hátterét a nagyváradi káptalan magyarországi részének képviselője világította meg a legjobban. Eszerint az a gyakorlat, hogy a törzstőkét - értékállóságának megőrzésére - készpénzben vagy értékpapírokban kezeljék, nem vezetett célra, mivel mind a pénz, mind az értékpapírok, melyeket az állam különböző kiadásai fedezésére bocsátott ki, a világháborút követő infláció során elértéktelenedtek.29 A háború előtt

29 Kenéz Béla: Birtokpolitikai irányelvek a magyar hitbizományok reformjához. In: Katolikus Szemle, 1934. 11. sz. 646. p.; Szilágyi László: A magyar földkérdés megoldásának lehetőségei. In: Katolikus Szemle, 1934. 12. sz. 730-731. p. A Nagyatádi-féle földreform főbb céljairól és megvalósításáról: Azari Bertalan: Az 1920-1945. évek közötti földbirtok-politikai intézkedésekről. In: Geodézia és Kartográfia, 2010. 3. sz. 36-38. p.

25 Gergely Jenő ezt kétkedve fogadja és az igénybevételt 3,6 %-ra teszi, tekintve, hogy a földreformnovella 1924-ben külön elbánás alá vonta az alapítványokat, tanítórendek birtokait és egyéb célvagyonokat. Gergely, 1997. 302-303. p.

26 ASV. Arch. Nunz. Ungheria, b. 42, fasc. 1/5, f. 161-164. Olasz nyelvű kivonata: f. 160.

27 PL. Cat. D/C 675/1937 ad Cat. D/C 4377/1943. Az összevetéshez (a káptalanok fent említett birtokállományához) ld. a Gergely Jenő által közölt, Csemoch hercegprímás által 1921-ben bekért adatok alapján készült táblázat vonatkozó adatát: Gergely, 1997- 275-276. p.

28 PL. Cat. D/C 675/1937 ad Cat. D/C 4377/194329 Az akkori kötvényekről általában: SpiláKNÉ Kertész Márta: Magyarországi értékpapírok története 1945-ig. Bp., 1989. (Tőzsdeelméleti tanulmányok, 3.) 51-78. p. A hadi- kölcsönökről átfogóan: Mérő Katalin: Az értéktőzsde szerepe és jelentősége a tőkés Magyarország gazdasági életében (1864-1944). Bp., 1988. (Tőzsdeelméleti tanulmányok, 1.) 70-72. p. Az 1914 és 1918 között kibocsátott magyar államadóssági címletek