Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes István: Az 1841. évi vármegyei vegyes házassági tiltakozási mozgalom erdélyi dokumentumai
Az 1841. évi vármegyei vegyes házassági tiltakozási mozgalom... 39 ígéri a megtérést. Zoványi György 1733. évi 54. kánona is megtagadta a hierológiát a vegyes házasoktól és a hierológia nélküli házasságot ágyas- ságnak nevezte. Mivel tehát ugyanezen elvek a reformátusoknál is megvannak, a katolikusok nem vádolhatok hitújítással.66 A lelkiismereti kényszer alkalmazásának vádjára a püspök azt felelte, hogy az ígéretet a katolikus féltől kérik, akit nem erőltetnek semmire: mihelyt döntése kitudódik, házassága elébe nem gördítenek akadályt.67 Amint látjuk, a szóbeli ígéret fogalma bámulatos metamorfózison esett át. A valóban érvényben levő gyakorlatot nem tudtuk kitapintani. A kalocsai érsektől ugyanis a protestáns fél ígérettételének ötleteként induló gyakorlat a körlevélben a házastársak magánakarata felőli érdeklődéssé változott, majd a vármegyei viták idején a katolikus fél döntésének megtudakolásává lett. Amíg nem bukkanunk rá korabeli forrásra, amely a tényleges gyakorlat módját rögzítené, nehezen tudnánk megmondani, hogyan is volt szokásban az erdélyi „reverzális”. A püspök arra is felhivta a figyelmet, hogy a katolikus papnak is van lelkiismerete: az 1791. évi 57. te. pedig - amennyiben passzív asszisztenciával is érvényes házasság köthető és törvényes gyerekeknek lehet életet adni - csak arra jó, hogy a papságot lelkiismerete elleni cselekvésre késztesse.68 Végül pedig visszautasította a placetummal kapcsolatos vádat: Magyarország és Erdély törvényeiben nincs nyoma ilyen rendelkezésnek, aki pedig úgy gondolja, hogy volna, az nem ismeri a törvényt, vagy rosszindulatú. Azok a cikkelyek ugyanis, amelyekkel a rendek a placetumot megalapozni akarták, a római kúriával folytatott perekre vonatkoznak és nem a placetumra. Ám amennyiben a rendek megtiltanák a pápával való kommunikációt, a katolikus egyház megszűnne önmaga lenni és új, szakadár egyház jönne létre, amit viszont tényleg tilt a rendek által felhozott, hitújításra vonatkozó approbatális cikkely.69 Röviden összefoglalva, a püspök a katolikus egyház liturgikus kérdésekben való függetlensége, pápával való egysége és dogmatikája alkalmazásának joga mellett érvelve próbálta kivédeni az ellene felhozott vádakat. Ám ebben az esetben az a kormányszék sem adott igazat neki, amelynek tagja volt. így nyilvánvalóvá vált, hogy politikai és nem felekezeti kérdésről van szó, azonban az is, hogy az egyháznak egyre nehezebb lesz olyan dolgokban érvényesítenie akaratát, amelyek a polgári, szociális, közjog által szabályozott szférával való súrlódást is hordoznak magukban. Az egyház hatalma leáldozóban volt, s ez alapjában kérdőjelezte meg addigi módszereinek alkalmazását. A Gubernium ajánlása A kormányszék, amelynek tagjai között a református és evangélikus főkonzisztórium elöljárói is ott ültek, nem osztották a püspök véleményét. A guberniumi felirat, miután összefoglalta a május végétől szeptemberig begyűlt vármegyei és széki panaszok tartalmát és jelezte, hogy mely panaszokat intézték közvetlenül Bécshez, melyeket közvetetten. A Gubernium 66 Uo., 18. p. 67 Uo., 19. p. 68 Uo., 20. p. 69 Uo., 21. p.
