Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Zsófia Kata: Látzai Szabó József tudós prédikátor élete és munkássága

36

Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014)

elv érvényesülését. Isten létezését végső soron az erkölcsi jó megvalósulása bizonyítja a földön, a láthatatlan Istent az ember láthatóvá teheti saját teremtő tevékenységében, az alkotó erkölcsben. A felvilágosult ész és a hit együttesén alapuló becsületesen elvégzett munka e gondolkodás egyik alappillérévé válik. A cselekvő erkölcs egyik leghíresebb képviselője Őri Fülep Gábor (1739-1823) volt, aki 1773 és 1797 között volt a pataki iskola tanára. Munkásságát és megjelent teológiai műveit a jó cselekedetek szükségességéről alkotott nézete uralja, melynek következtében a mennyország már itt a földön megvalósulhat. Leghíresebb munkája volt a Keresztény erkölcsi tudomány és A nemzeti büszkeségről című két fordítása. A felvilágosult erkölcsi gondolkodás további jeles képviselője volt Sárospatakon Tótpápai Mihály (tanított 1791 és 1805 között) és Beregszászi Nagy Pál (tanított 1798 és 1803 között).«

A gyakorlati és erkölcsi teológiát Sárospatakon Kisari Tóth János (1799-1807) után Látzai Szabó József tanította. A gyakorlati teológia (practica theologia) azzal foglalkozott, hogy hogyan kell a lelkipásztornak munkálkodnia a valódi vallásos élet felébresztéséért, amennyiben oktat, vallásos szertartásokat végez, és hallgatóival a mindennapokban közelebbről is érintkezésbe kerül. Somosy János - Sárospatakon a hittudományok tanára - tankönyvében négy részre osztotta a gyakorlati teológia tárgykörét: homiletica (a prédikálás mestersége), catechetica (a gyermekek tanítása rövid kérdések és feleletek által), liturgica (a vallásos szertartások során alkalmazott formulák készítése) és a cura pastoralis (papi gond, lelkipásztori gondozás).« A gyakorlati teológia, azon belül elsősorban a lelkipásztori gondozás, papi gond tárgykörébe tartozott a lelkészi-tanítói réteg szociális kérdése, amennyiben többek között útmutatást adott a lelkészeknek a helyes életvitel, a családi élet, a gazdálkodási és anyagi viszonyok kérdéskörében is. Látzai József, az „Erkőltsi- és Papi-Tudományok rendes Professora” 1808 és 1828 között összesen huszonegy évet töltött a katedrán.«5

4.1.Gyakorlati teológiai munkássága és prédikációi

Látzai Józsefnek több kéziratos munkája fennmaradt, amelyeket Papi gond címen foglalt össze.« A practica theologiát - nála Papi Theologia - három részre osztotta: I. Papi Gond vagy Cura Pastoralis, II. Liturgica, III. Homiletica.

A Papi Gond mint tudomány két fő részt foglalt magában: az úgynevezett készítő és alkalmaztatott papi gondokat. Az első azzal foglalkozott, hogy a prédikátorságra menőknek milyen tudományos előkészületeket kell tenniük, hogy végül megkezdhessék hivatalukat. A második azt tanította, hogyan viselkedjen a prédikátor hivatalba állítása után. Ez utóbbi kérdéskörbe tartozott a prédikátor „személyes házi környülállása”, valamint a 44 45 * 47

44 Koncz, 1981.140-145. p.

45 Somosy János: Keresztyén hittudomány. Az egyházi tanitói hivatalra készülő tanítványainak számokra. Sárospatak, 1836.1. kötet. 185. p.

i6 Koncz, 1981.144. p.

47 TiREL. Kt. 700. Láczai Szabó József: A Papi gond. Cura pastoralis. 19. sz eleje. Börzsönyi, 1986. 119. p. TIREL. Kt. 3075. Papi gond. Leírta H. Gy. Sárospatakon. 1827-1829.1. rész. Papi gond, 1827. II. rész. Liturgica. Láczay Sz. József után. Sárospatak, 1829. III. rész. Bévezetés a Homileticaba. Sárospatak, 1829.