Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Zsófia Kata: Látzai Szabó József tudós prédikátor élete és munkássága

34

Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014)

lehessen várni? a’ felől az Olvasó Tiszt. Közönségnek figyelmetességét felserkenteni buzgó Hazafiúi kötelességünknek fogjuk tartani.”37

A folyóirat számaiban megjelentek prédikációk, ágendák, tudományos értekezések, egyházközségekre vonatkozó tudósítások, lelkészéletrajzok, hazai és külföldi könyvek ismertetői. Újszerű és modern témákkal kívántak foglalkozni, így a közölt prédikációk is „nevezetesebb és ritkább” vallási tárgyakhoz kapcsolódtak. Ezekben a mindennapi élet kérdéseivel foglalkoztak, melynek elsődleges célja a nép valláserkölcsi nevelése és a hívek felvilágosítása volt. A természeti-társadalmi jelenségek közérthető magyarázatára helyezték a hangsúlyt, a természettudományos és racionális szemléletet képviselve felléptek a babonák, népi tévhitek, tudománytalan nézetek ellen. Felhívták a figyelmet a himlőoltás beadásának fontosságára, foglalkoztak a leányok neveltetésének kérdésével, a népoktatás színvonalának és hatékonyságának emelésével, a divat, a fényűzés, a társasági élet jelenségeivel és az okszerű mezei gazdálkodással is. A lap megindításában Látzai mellett Fábián József (1761-1825) vörösberényi lelkipásztornak, a Veszprémi Református Egyházmegye tanácsbírájának és esperesének volt fontos szerepe. A tudós prédikátor számos természettudományos ismeretterjesztő könyvet jelentetett meg, felvilágosodott gondolkodása harmóniában állt vallásos világnézetével, ő maga deista volt. A Prédikátori Tárház 1805 és 1808 között jelent meg évi négy számban.38 Az 1808-as évfolyam Veszprém helyett már Vácott jelent meg. Az új nyomdai kapcsolat kiépítése Látzai Józsefnek köszönhető, aki ekkor tért vissza szülővárosába, Sárospatakra. Korábban a Prédikátori Tárházat Sárospatakon Látzai Dániel prókátornál lehetett átvenni.39 Az 1808-ban megszűnt lap újraindítására 1818- ban Lelkipásztori Tárház címen tettek kísérletet.4° Látzai József halotti beszédeit A halhatatlanság oszlopa címmel önálló kötetbe gyűjtötte (Vác, 1807), és ekkor jelent meg Énekek című könyve is (Vác, 1807). E munkák népszerűségét jelzi, hogy számos további kiadása, bővítése vagy átdolgozása jelent meg a későbbi években. Az új kiadások többek között Vácott, * * * *

Hazai Tudósítások, 1806.12. sz. 102-104. P3® Hum József: A Veszprém megyei sajtó kezdetei 1788-1847. In: Huni JÓZSEF: Könyv és társadalom. Könyvkultúra és művelődés a XVIII—XIX. századi Veszprém megyében. Bp., 2009. (továbbiakban: HUDI, 2009.) 26-27. P4 Hudi JÓZSEF: Fábián- emlékkönyv. Fábián József (1761-1825) református esperes pályafutása. Pápa, 2002. 16., 25-27. p.; Hudi József: Fábián József esperes pályafutása. In: Acta Papensia, 2001.1-2. sz. 15-16. p.; Hudi József: Tudós Fábián József, a népművelő lelkész. In: Korunk, 2005. 5. sz. 112-116. p.; Csoma Zsigmond: A mezőgazdasági ismeretterjesztés kezdetei. In: Valóság, 2001. 5. sz. 16-30. p.

3« Szammer Mihály (Látzainál Sammer) 1794 és 1806 között üzemeltette a veszprémi nyomdát. Vö: HUDI, 2009. 21-22. p. Gottlieb Antal (1760-1823) nyomdász Márama- rosi Gottlieb Antalként közismert (Látzainál: Mormarosi).

4° Lelki pásztori tárház vagy Ollyan gyűjtemény, mellyben a’ prédikátori hivatalra tartozó szükséges dolgok egymás után rövideden feltaláltatnak; és a’ melyet a’ vele élni akaróknak hasznokra kiád Fábián Jó’sef ez előtt veres herényi, most tóth vásonyi prédikátor, és a veszprémi ekklésiai társaságnak esperestje. Pesten, Trattner János Tamás betűivel ’s költségével, 1818.1-IV. köt.