Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pályi Zsófia Kata: Látzai Szabó József tudós prédikátor élete és munkássága

26

Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014)

A felvilágosodással együtt járó új műveltségeszmény következtében a kollégiumban a klasszikus műveltségről a nemzeti műveltségre helyeződött a hangsúly. Utóbbi a praktikus szempontokat jobban érvényre tudta juttatni. A latin helyett a magyar nyelvhasználat került előtérbe, amihez új, magyar nyelvű tankönyvekre volt szükség. Ezek összeállításában jelentős szerepe volt Látzainak és Mándinak. Céljuk az új tudományos eredmények közvetítése és az új pedagógiai szellem érvényre juttatása volt. Mándi Márton megfogalmazásában a képzés célja, hogy ,,a’ Status ’s a Vallás’ hivatalaira” felvilágosult, „tudományos és reális embereket neveljünk”.s 1793-tól a gimnáziumi osztályok új, magyar nyelvű tankönyvből tanultak. Ekkor jelent meg Látzai József Oskolai tanító könyve, melynek előszavában az új célokat így foglalta össze: ,,a’ Nevelés utolsó tzéljának a’ tétetett, hogy mennél több értelmes, jószívű, munkás és hasznos Hazafiak formáltassa- nak.”5 6 7 A könyvet Látzai fordította németből Johann Georg Lunz (1744- 1812), a kempteni iskola rektorának munkája nyomán némi változtatással és kiegészítésekkel.7 Győrben adta ki Ráday Gedeon egyházkerületi főkurátornak ajánlva. Az előszóban a filantróp pedagógia nevelési elvei és a reáltárgyakat előtérbe helyező irányzat mellett tett hitvallást. A könyv külön részben tárgyalja a természetrajzot, egészségtant, számtant, mértani, fizikát, földleírást, történelmet, filozófiát, foglalkozik a földművelés, erdészet, bányászat, halászat, vadászat kérdéseivel, kézi és szépmesterségekkel, kereskedelemmel, és végül a vallástani ismeretekkel. A híres filantróp pedagógusokra hivatkozik (Seiler, Basedow, Campera, Salzmann), és lényeges változásokat javasol a nevelés céljában és módjában. Fontos, hogy a tananyag sokrétű legyen, ez szolgálja ugyanis a széleskörű tájékozottságot. A nevelés módszeréről a filantróp pedagógusokra hivatkozva mondja el véleményét. Legyen a tanítás módja barátságos, a tanulók a tanítókban édes atyát és tanácsadó barátot lássanak, és ne „minden lépten mérgelődő és botozó hajdújokat”. Bírálta a korábbi iskolai oktatást is, melyben a nevelés célja legfeljebb abból állt, hogy a diákok elsajátítsák a deák és görög nyelvet, „Ezen elvétett célnak elérésére minémű mód és eszközök vétettek elő, szomorúan emlékezhetnek reá mindazok, akik ámbár mind értelmekben, mind szívekben nemesebb intézeteket nyertek a teremtőnek bölcs formálása által, mégis ennek súlyát szenvedni kényszeríttettek. És ennek a nevelésben ejtett hibának szerencsétlen következéseiről egész könyveket lehetPápa, 1931. (továbbiakban: Tóth, 1931.) 33., 42-47., 54-60., 180. p.; Szabó Károly: Mándi Márton István. A helvét hitvallásúak pápai főiskolájának alapítója, s ugyanott a bölcsészet és mennyiségtannak negyvenegy évig rendes tanára. Pápa, i860. 32-33. p.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1900. VII. köt. (továbbiakban: Szinnyei, 1900.) 613—616. p.; Tóth Dániel: Mándi Márton István Életrajza. In: Egyházi almanak 1833-ik esztendőre. Pozsony, 1833.189. p.

5 Köblös, 2006.101-102. p.; Bodolay, 1981.125. p.

6 Látzai József: Oskolai tanító könyv. Irta német nyelven Luntz György János, a kempteni oskolák igazgatója. Most pedig szabadon fordítva, és némelly szükséges változásokkal ’s bővítéssel alkalmaztatva a magyar ifjúság hasznára ki-adta Látzai Jósef Pápai Reform. Professor. Győr, 1793. (továbbiakban: Látzai, 1793.) 6. p.

7 Lunz, JOHANN Georg: Lehrbuch für bürgerliche Schulen. - Zweyte, verm. u. verb. Ausg. - Kempten : Verl, des Verf., 1787.