Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Oláh Róbert: Bibliák a kora újkori református lelkészi könyvtárakban
22 Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014) támogatta az erdélyi peregrinusokat, így két idősebb fiának enyedi preaceptorát, Csemátoni Gajdó Dánielt is. A külföldi út során keletkezett adósságáról több levelében is megemlékezett,amiből Teleki kisegíthette. Ezek egy részét a könyveiből igyekezett kiegyenlíteni Csemátoni. Nem tudjuk, hogy a pártfogója élt-e a lehetőséggel, de hozzájuthatott volna egy héber és egy latin Bibliához is. Guthi András (1700^-1737) tiszafüredi lelkész halála után 72 könyve került a debreceni Kollégiumba,85 86 köztük egy viseltes Arias Montanus-féle poliglott, és egy latin Biblia. Détsei Sámuel (1703—1761), a korábban már említett Détsei János fo- garasi prédikátor fia 1742. július 22-én írta össze könyveit az omniáriumába.87 A 93 tételes jegyzéken 3 Bibliát találunk: egy héber, egy görög és egy magyar nyelvűt. A főkonzisztórium rendeletére Nádudvari P. Sámuel (2-1754) nagy- enyedi református lelkész, marosvásárhelyi tanár könyveiről két összeírás is készült. Egy 1748 augusztusában, egy pedig a következő év januárjá- ban.88 89 Az elsőn három Biblia, egy Nisselius-féle héber, egy német és egy angol nyelvű található - magyar viszont egy sem. Konklúzió A reformáció századában égető probléma volt a Könyvek Könyvének beszerzése, amely a jegyzékek tanúsága szerint a 18. század közepére már minden jelentős papi hagyatékban jelen volt. A könyvvásárlás során előnyt jelentett a külföldi tanulmányút, ahol a leendő lelkész a gazdag kínálatból maga válogathatta össze a későbbi szolgálatához szükséges műveket. A korabeli holland, német és svájci városokban működő nyomdák ontották magukból a könyveket, a 17. század végén egyedül Amsterdamban, egyetlen év alatt nyomtattak angol nyelvű Bibliából közel ötvenezret,latinból pedig feltehetően ennek akár a többszörösét. Főként a külföldön végzett értelmiség gyűjteményeit vizsgálhattam, az ő körükben a „peregrinatio academica” hatására már a 17. század elején is természetes lehetett a Biblia birtoklása, a század végére pedig már több különböző nyelvű kiadást is tarthattak a könyvtárukban. Az itthon képzett (domidoctus) kollégáiknak jelenthetett nagyobb nehézséget a beszerzés, ők a hazai (használt) könyv85 Peregrinuslevelek, 1711—1750. Külföldön tanuló diákok levelei Teleki ’ Sándornak. Szerk.: Hoffmann Gizella. Szeged, 1980. (Adattár XVI-XVTII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 6.) 185-194. p. 86 Adattár, 14.316-318. p. Debreceni tógás diák, majd hódmezővásárhelyi rektor. 1723— 1725 között peregrinus Utrechtben, Groningenben. 1726 és 1731 között tiszacsegei, majd haláláig tiszafüredi lelkész volt. 87 Adattár, 16/3. 319-321. p. Erdélyben többfelé, majd 1735 és 1737 között Marburgban tanult. Peregrinációjával és könyveivel kapcsolatban ld.: NÉMETH S. Katalin: Détsei Sámuel emlékkönyve. In: Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Szerk.: Galavics Géza - Herner János - Keserű Bálint. Szeged, 1990. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 10.) 351-361. p. 88 Adattár, 16/3. 323-326. p. Zoványi Jenő szerint Nádudvari élete utolsó éveiben áttért katohkusnak és gróf Károlyi Ferenc szolgálatában állt. Bőd Péter szerint Németalföldön visszatért reformátusnak és tanított. 89 Jakó, 1974.307. p.
