Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes István: Az 1841. évi vármegyei vegyes házassági tiltakozási mozgalom erdélyi dokumentumai
Az 1841. évi vármegyei vegyes házassági tiltakozási mozgalom... 33 haladás korában mindenhol az emancipáció folyik: a rabszolgáké, izlandiaké, görögöké és egész Európáé a hierarchia alól? - tette föl a kérdést F. S. Ahogyan ugyanis az emberek nem hiszik már azt, hogy az ember az államban szabad nem lehet, s papi közvetítés nélkül nem juthat a mennybe, úgy azt sem, hogy a vegyes házassági áldás egyetlen pap kezében van, s máshonnan nem lehet megkapni. E korban, amikor az ifjúság kételkedik e dolgokban, s kezdi azt hinni, hogy Isten nemcsak mennyei, hanem földi boldogságra is teremtette az embert, s a szónok által a Szentlélekkel azonosított „szabad szellem” kiömlött a világra, nem lehet felfogni, folytatta, hogy a püspök őexcellenciája hogyan hozhatott olyan rendelkezést, amely törvénysértő, lelkiismereti kényszert okoz, felkavaija a polgári és családi békét, s a törvény a nóta infidelitatis-szal bünteti. A szónok beszéde végén kifejtette javaslatait, amelyeket a közgyűlés szinte azonos formában fogadott el: 1. Vegyék országgyűlési követutasításba a sérelem orvoslását. 2. A vármegyei tisztek figyeljék a papságot, jelentsék fel és vegyék közkereset alá az áldást megtagadókat, valamint 3. szólítsák fel azonos jellegű intézkedések hozására a többi törvény- hatóságokat és sürgessék az országgyűlés összehívását.«0 A beszéd rengeteg túlzás és a szónoki hatás érdekében manipulált történeti adata ellenére nyilvánvalóan elfogadásra talált, amit eredményessége is mutatott. F. S. az egyházat nemzetek fölött álló idegen hatalomként ábrázolta, amely a nemzeti törvényeket semmibe veszi, megvetve ezzel azon vegyes házassági vitában sokszor hangoztatott érv alapjait, miszerint az egyház törvények fölött állónak képzeli magát. Ugyanakkor a szerzőről az is látszik, hogy a katolikus egyház belső berkeiben tájékozott volt, hisz tudott a konzisztóriumi ülésről, ahol a papi elit egy része ellene mondott a reverzálisnak és a passzív asszisztenciának. A Pesti Hírlap tudósítója beszámolt arról is, hogy az egyház álláspontját egy görög katolikus kanonok próbálta védeni nagy nemtetszést kiváltva, és öten nyilatkoztak úgy, hogy amíg a megyében konkrét eset nem áll elő, addig a dolog elejébe vágnának egy esetleges határozattal.* 41 42 43 Kolozs vármegye július 5-i gyűlésén reagált Küküllő tudósítására. A gyűlés elején felolvasták a küküllői levelet, majd a vármegye a „leg élén- kebb részvétellel” határozott. 1. Egyenesen a királynak küldenek feliratot az ügyben, kérvén, hogy enyésztesse el a sérelmet. 2. írjanak a három nemzet minden törvényhatóságának azonos értelemben, mint Küküllő vármegye. 3. Vegyék országgyűlési követutasításba a sérelmek orvoslását. 4. A szolga- bírák tegyék közzé, hogy az áldások megtagadása mellett kötött házasságok érvényesek, a belőlük született gyermekek pedig törvényesek, és a felmerülő eseteket „szoros felelet terhe alatt jelentsék” a megyének.«2 Kolozs megye intézkedései hasonlítanak Zala vármegye Deák Ferenc és Csány László sugallatára hozott határozataira.«3 Persze, mint a magyar és «° F. S. beszéde az 1841. június 26-án Negyenyeden tartott Alsó-Fehér vármegyei közgyűlésen. - GYFL. PL sz.n. I.i/a. 355. dob. 41 Vö. tudósítás Alsó-Fehér vármegye 1841. június 25-i közgyűléséről: Pesti Hírlap, 1841. július 21. 487-488. p. 42 Nemes Kolos megye f. év Julius 5én a azt követett napjaiban tartatott köz gyűlése Jegyző könyve kivonata. - GYFL. PL 999/1841.1.l/a. 357. dob. 1-2. p. 43 Vö. Fazekas Csaba: Deák Ferenc egyházpolitikája a reformkorban. Bp., 2008. 51. p.
