Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tóth Tamás Zoltán: Lehettek-e a therapeuták a keresztények?
Lehettek-e a therapeuták keresztények? 5 xandriai Apollósztól17 függő, zsidókeresztény közösség lehetett. (Arra vonatkozóan, hogy Pál apostol még nem volt antinomista, hanem csak az irodalmi recepciója - például Markión - vezette be az antinomizmust, Rugási Gyula hoz fel bizonyítékokat.18) A therapeuták pünkösdi ünnepe mint keresztény szertartás? Alexandriai Philón az említett művében leíija a therapeuták által gyakorolt pünkösdi szertartásokat, amely leírás több ponton párhuzamba állítható az Apostolok Cselekedeteiből ismert képpel a jeruzsálemi ősgyülekezet életéből. A De vita contemplativa szerint a therapeuták pünkösdi ünnepi közös étkezése (kovászos) kenyérből (sóból, fűszerként használt izsópból) és vízből állt.1« A kenyér szerepének ezen kiemelt volta utalhat az első jeruzsálemi keresztények mindennapi közösségi kenyértörésére (Apostolok Cselekedetei szerint),20 amely végső soron a qiddus zsidó ünnepi szertartásra vezethető vissza. A qiddus, ahogy később a rabbinizmus szertartásaként részletesen kodifikálták, bor fölött mondott szertartási szövegből, rituális kézmosásból, kenyértörésből és az első falat kenyér sóba mártásából állt. A qiddus néhány eleme (a kenyérre és borra mondott áldás a közösségi étkezéseken) már megjelenik a qumráni Közösség Szabályzatában is.21 Ezzel szemben a therapeuta gyakorlatban a pünkösdi étkezés során nem kerül elő a bor mint rituális ital. Philón a therapeuták pünkösdi étkezéséről szóló leírásával rokonítható a kenyértörés szertartásának legkorábbi keresztény formája, amelyben nem szerepel bor sem a jeruzsálemi ősgyülekezet naponkénti kenyértörésének,22 * * * sem a Didakhé, vagyis a Tizenkét apostol tanítása28 vasárnapi kenyértörésének2« leírásában. (A Didakhé még külön tárgyalja a vélhetően az utolsó vacsorából származó eukharisztikus szertartást,2? valamint a vasárnapi kenyértörést,26 27, és mivel az utolsó vacsora nagycsütörtökön és nem húsvétkor történt, Lietzmann-naX27 némileg egyetértve, az eukharisztiát jelen sorok írója nem hozza közvetlen kapcsolatba a therapeuták pünkösdvasárnapi rítusával.) 17 Ap.Csel. 18-19. fej.; lKor.l.; 3-4.; 16. fej.; Tit. 3,13. 18 Például: RUGÁSI GYula: Epheszoszi történet. Debrecen, 1998.13-41. p. '9 De vita contemplativa. 73. és 81. fej. 20 ApCsel. 2,42.46. 21 lQS VI. 5. 22 ApCsel. 2,42.46. 23 A legrégebbi egyházi rendtartás, mely a második keresztény évszázadra tehető. A szöveget Id.: Teaching of the twelve apostles. Ed.: Hitchcock, Roswell Dwight - Brown, Francis. New York, 1884. Magyar fordításban: Didakhé, azaz a Tizenkét apostol tanítása. Ford.: Vanyó László. In: Apostoli atyák. Szerk.: Vanyó László. Bp., 1980. 93-101. p. 2« Didakhé 14. fej. 2s Didakhé 9 -1 o. fej. 26 Didakhé 14. fej. 27 LlETZMANN, Hans: Messe und Herrenmahl. Eine Studie zur Geschichte der Liturgie. Bonn, 1926. 253. p.
