Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tóth Tamás Zoltán: Lehettek-e a therapeuták a keresztények?
4 Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014) A qumráni, esszénus, illetve a therapeuta cölibátus közötti különbség A qumráni közösség kutatása mára nagy valószínűséggel megállapította, hogy azonos lehetett az esszénizmussal. Josephus Flavius az esszénus közösségek két formáját különbözteti meg: a nőtlenségben élő, valamint a családokban élő közösségeket.9 A kutatás szerint ez a megkülönböztetés nagymértékben megfelel a qumráni irodalomban a Közösség Szabályzata (Szerek ha-Jahad) (íQS),10 illetve a Damaszkuszi Irat (CD)11 által leírt két különböző közösségtípusnak. Bár a Közösség Szabályzatában nincs kifejezetten elrendelve a cölibátus, a Damaszkuszi Irattal szemben ez a mű nem említ asszonyokat vagy gyermekeket. Fröhlich Ida a kutatók többségi álláspontját követve megállapítja, hogy a nőtlenségben élő esszénusok minden bizonnyal nem aszke- tikus szándékból utasították el a házasságot, hanem a rituális tisztaság örökös fenntartásának szándéka vezette őket: mivel a Leviticus szerint a közösülés - még rituális fürdő esetén is - napnyugtáig tartó tisztátalansá- got okoz,12 * * ezért a kor zsidó hagyománya által elrendelt, határozott időpontokban végzendő napi két imát nem tudták volna elvégezni. Az esszénizmusnak ezen ága a mindennapi imákat fontosabb vallási előírásnak tarthatta a Genesis‘3 által elrendelt házasságnál és utódnemzésnél.19 A korszak nem-keresztény zsidóságában a cölibátus gondolata pusztán férfiak esetén vetődik fel, mivel a nők a havivérzés folytán időről időre, óhatatlanul kénytelenek voltak távol maradni a kultikus cselekménytől.15 Alexandriai Pbilón szerint azonban a therapeuták között voltak „szerzetesnők” is, így valamilyen új, nem a rituális tisztaságra hivatkozó, és nem- qumráni magyarázatot kell keresni a therapeuták cölibátusára. Ebben a korban a teljes zsidó irodalmi korpuszból, nem rituális tisztasági okokból, a cölibátust kizárólag egyetlen személy szorgalmazta: a benjaminita származású Pál apostol. Ő, Jézus Krisztus második eljövetelének közelsége folytán, mely várakozás a kor kereszténységét erőteljesen jellemezte, feleslegesnek tartotta a házasságkötést és a gyermeknemzést, hiszen Jézus azt tanította a szadduceusokkal folytatott vitája során, hogy a feltámadás után, a hívők az angyalokhoz hasonlóan, cölibátusban fognak élni.16 Ez a jelen sorok írójának első közvetett bizonyítéka arra vonatkozóan, hogy a therapeuták közössége egy, a Pál környezetétől, talán az ale9 Jós. Flav. Antiquitates Judaeorum XVIII. l. 10 The Dead Sea Scrolls. Study Edition. Ed.: Martinez, Florentino Garcia - Tigchelaar, Eibert J.C. Leiden, 1999. 70-108. p. Magyar fordításban: A qumráni szövegek magyarul. Ford.: Fröhlich Ida. Bp.-Piliscsaba, 2000. (továbbiakban: Fröhlich, 2000.) 140-156. p.; Kiáltó szó a pusztában. A holt-tengeri tekercsek. Ford.: Komoróczy Géza. Bp., 1998. 45-88. p. 11 Documents of Jewish Sectaries. I. Fragments of a Zadokite Work. Ed.: Schechter, Solomon. Cambridge, 1910. 0-23. p. (Jobbról balra lapozva.) Angol fordításban: Uo. 31-56. p. Magyar fordításban: Fröhlich, 2000. 49-92. p. 12 Lev. 15,16-18. >3 Gen. 2,22-24.; 9,1■i Ed. Fröhlich, 2000.18-19. p>5 LásdLeu.12,2. 16 lKor. 7. fej.; Máté. 22,23-32.; Márk. 12,18-27.