Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - BESZÁMOLÓ - Sági György: Tusor Péter akadémiai doktori disszertációjának nyilvános védése
Tusor Péter akadémiai doktori disszertációjának nyilvános védése 2014. május 28-án szerdán délelőtt zajlott le a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében Tusor Péter egyháztörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézete docensének akadémiai doktori védése, melynek végén az akadémia rendes tagja, Orosz István professor emeritus történész elnöklete alatt összeülő bírálóbizottság, a titkos szavazást követően maximálisan támogatta a jelöltnek az akadémia doktora cím odaítélését. A címre jelölt kutató Egy „epizód” Magyarország és a római Szentszék kapcsolataiból: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (Mikropolitikai tanulmány) című munkájához Erdő Péter bíboros, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancelláija, az MTA rendes tagja; Péter Katalin a történelemtudomány doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kora újkorral foglalkozó kutató professor emeritusa; illetve Török József PhD, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának egyháztörténelem professzora fogalmazta meg opponensi véleményét. Végezetül pedig mindhárman a cím odaítélését kérték ajelölt számára. Az akadémia doktora címet végül elnyerő jelölt 1967-ben született Gödöllőn. A kecskeméti piaristáknál érettségizett, egyetemi tanulmányait az Eötvös Collegium tagjaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, mely felsőoktatási intézmény köztudomású, hogy az említett akadémiai értekezésében is vizsgált Pázmány Péter bíboros 1635-ben Nagyszombatban alapított egyetemének (egyik) jogutódja. így lényegében közvetve már ekkor kapcsolatba került az egykori jezsuita főpappal, illetve annak örökségével, kinek a későbbiekben már történészként kutatta pályáját, s jelen esetben, akadémiai doktori dolgozatában annak esztergomi érseki székbe kerülésének körülményeit tárta a bizottság, illetve az érdeklődő tudományos közösség elé. Az ELTE-n szerezte meg 2001-ben PhD fokozatát R. Várkonyi Ágnes témavezetése mellett, majd a Szegedi Tudományegyetemen habilitált 2012-ben irodalom- és kultúratudományokból. ELTE-s tanulmányai idején, mint hallgató az Eötvös Kollégium munkájába is aktívan bekapcsolódott. A felsőoktatási tevékenységét 1999-ben kezdte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol az első időkben latint tanított, majd a Történettudományi Intézetben lett adjunktus, végül pedig docens mindmáig. Kutató történészként megfordult a jelentős hazai és határon túli levéltárakon kívül többek között Bécsben, és rendszeresen kutat a Vatikán rendkívül értékes levéltári anyagaiban is. Szakmai felkészültségével, illetve idegen nyelveken is megjelent publikációival nemzetközi szinten is elismertséget szerzett magának tudományos körökben. Kutatási szakterülete Magyarország kora újkori egyház-, diplomácia-, politika- és művelődéstörténete, a vatikáni magyar kutatások historiográfiája. Tusor Péter kezdetektől az Erdő bíboros támogatásával 2002-ben elindított Collectanea Vaticana Hungáriáé sorozat szerkesztője, továbbá mind az Egyháztörténeti Szemle, mind pedig a Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien szerkesztőbizottságának a
