Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Kovács-Veres Tamás Gergely: A sajóvárkonyi plébánia anyakönyvi forrásai (1695. augusztus 18.-1937. május 4.)
74 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) sokkal később: ,,P[ater] Gabriel Szentmiklósy ingressus sum plébániám Várkonyiense[m] in vigilia SS[anctorum] apo[sto]lorum Simonis et Judae Anno 1706. dum Germani cu[m] Rascianis furtib[us] grassarent[ur] in Hungária.” (31. p.) - „[Én,] Szentmiklósy Gábor léptem be a várkonyi plébániába, Simon és Júdás szent apostolok ünnepének előestéjén 1706- ban [1706. október 27.], amikor a németek a rácokkal kegyetlenkednek Magyarországon.” A borítófedélen is hasonlóképpen örökítik meg mindezt: „suc[c]essit Gabriel Szentmiklósy tempore kuruczonico Anno 1706.” - „utóda Szentmiklósy Gábor a kuruc időkben, 1706-ban”. 1709. március 5-től Páldy István vezette a gyülekezetét. 1714. augusztus 16-án egy újabb anyakönyvi bejegyzéssel találkozunk, amelyben a leendő utód így írt: „ego Josephu[s] Petrásko'11 p[ro] tunc paroch[us] Balaton[iensis]” - „én, Petrásko József jelenleg balatoni plébános.” (49. p.) Majd 1714. szeptember 9-től lett Petrásko János József egri kanonok és borsodi főesperes a lelkipásztor. (50. p.) 1730. december 6-án Bolyki Ignácot iktatták hivatalába, aki így örökítette meg az eseményt: „Laudetur Jesus Christus postquam a[dmodum] r[everendus] d[omi]nus Josephus Petrásko canonicus Agriensis et v[ice] archidiaconus Borsodiensis in D[omi]ne pie obivisset ego p[ater] I[gnatius] Bolyki sum installatus in parochum Varkoniensem die 6 xbris A[nno] 1730” (101. p.) - „Dicsértessék a Jézus Krisztus! Mióta az Úr kegyelmében meghalt a főtisztelendő Petrásko József úr, egri kanonok és borsodi alesperes, én, Bolyki Ignác vagyok beiktatva a várkonyi plébániába az 1730. év december hó 6. napján.” Ő egészen 1746-ig:12 állt a gyülekezet élén. A könyvet végiglapozva elmondható, hogy - egy esküformulát, illetve néhány rövid bejegyzést leszámítva - latin nyelven íródott.33 A „címoldalon” a „Protocollum” (jegyzőkönyv) és a „Liber [Parochialis]” (egyházközségi) könyv szavak olvashatóak. Alattuk jól kivehetően a ,,Baptizatoru[m]” (kereszteltek) és az 1695-ös évszám látható. Majd a „Filialium quoq[ue] Bolyok et Ózd” - „fíliái is Bolyok és Ózd”. Előtte szerepelhetett Várkony neve anyaegyházként, de az a rész megsemmisült. A könyv az 1695-ben született csecsemők keresztelésére vonatkozó bejegyzésekkel indul, az első augusztus 18-án kelt. 1737. május 4-én keltezték az utolsó ilyen beírást (148. oldal), ezt követően az elhunytakra vonatkozó információk következnek. Mivel a korszakban mindhárom településnek kisszámú lakossága volt, így egy könyvben vezették a keresztelésekre, házasságokra és halálozásokra vonatkozó adatokat. A matricula - a korszak más forrásaihoz hasonlóan - latin nyelven íródott, bejegyzései formulákra épülnek, jelentős számú abbreviációt tartalmazva.34 A keresztelések esetében a szülők után a keresztszülők 31 32 33 34 31 A Magyar Katolikus Lexikon Petraskó alakban említi a nevét. Ld. 6. sz. jegyz. 32 Ld. 6. sz. jegyz. 33 Ez úton is köszönetemet fejezem ki dr. Tóth Krisztina egyet, adjunktusnak a latin nyelvű szövegek átírásához és fordításához nyújtott segítségéért, valamint számtalan gyakorlati tanácsáért és lektori tevékenységéért. 34 A szövegben szereplő latin és magyar nyelvű rövidítéseket [ ] között oldottam fel és a magyar nyelvű betoldásokat is ilyen formában jelöltem. A magyarázatok ( ) között találhatóak, a szövegelhagyást [...] jeleztem. A latin szövegrészekhez nagykötőjellel kapcsolódnak a fordítások.
