Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban
A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945—46-ban 65 való adaptálása lehetetlennek tűnt a klérus hozzájárulása és irányítása nélkül. Az Actio Catholica kompromittálódott vezetőinek leváltása egyébiránt a püspökök ellenállása miatt nem volt lehetséges.50 A demokratikus közhangulat, a nyugat-európai minta, valamint XII. Piusz mérföldkőnek számító 1944. évi karácsonyi rádióüzenete mégis egy visszafogottabb egyházi irányítás lehetőségét jelenítette meg. A hercegprímás 1945 decemberében létrehozott egy „Hatos Bizottságot” - világi- és szerzetespap tagokkal.51 Jánosi József javaslata nem talált meghallgatásra. Feladatul azt kapták, hogy „félre nem érthető és világos választ” adjanak az általa feltett három kérdésre. Ezek közül az első a katolikus politika századelő óta visszatérő témája volt: „Alapítassék-e új párt vagy pedig a már meglévő vagy később alakuló politikai pártokon belül szerveződő katolikus blokk képviselje-e a katolikus érdekeket?”52 53 54 A tanácskozás nem az „entente”-ot, a már létező pártok katolikus „frakcióinak” együttműködését részesítette előnyben, hanem egy új formáció alakítását, melyben a keresztény értelemben vett „konstruktívnak minősíthető erők tömörülhetnek”. Érvként hangzik el, hogy „az ország jelentős része a hercegprímásban látja - felekezeti különbségek nélkül - azt a magyar férfiút, aki körül felsorakozni lehet”. Mihalovics Zsigmond a prímásnak külön levélben kivonatolta a történteket.55 1946 tavaszán a Baloldali Blokk megalakulásával a kommunista párt megkezdte ellenfeleinek módszeres és álságos kiszorítását a hatalomból, melyet szétforgácsolásuk, összemorzsolásuk követett. A bíboros által életre keltett szakértői csapat „Katolikus Közélet Egyházi Bizottsága” néven egy munkatervben pontosította saját hivatását. Vállalták, hogy kidolgozzák „egy katolikus pártmozgalom szükségességének, lényeges jellegének, taktikájának és programjának egyházi oldalról mérlegelt szempontjait. E szempontok legmagasabb egyházi approbálása [ti. a hercegprímás beleegyezése] esetén tárgyalásba kezdenek a Demokrata Néppárt nemzetgyűlési képviselőivel, fővárosi bizottsági tagjaival és a párt vezetőivel a klérus és a párt belsőleges együttműködéséről.”51* Emellett nem hagyták figyelmen kívül a létrehozandó új politikai csoportosulás jellemzőit sem, s az ún. „Nemzeti Néppárt” képében vizionálták azt. A részletek között előkerül egy fontos elem: „A hivatalos Egyház, csak a háttérből és csendes támogatást nyújtson, nem volna szabad az osztrák püspöki kar Dollfuss idejében való nyílt támogató s° GiANONE, 2010.157-161. p. 5' Bánáss László, Badalik Bertalan, Kerkai Jenő, Baranyay Jusztin, Közi-Horváth József, Kiss István. 52 EPL. Mindszenty periratok, V-700/11. 35-40. p. 53 Uo. 276. p. 54 Uo. 124. p. (Dátum hiányában feltételezhető, hogy 1946 tavaszán, nyarán sző végezték.)
