Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban
66 Egyha/történeti Szemle XV/2 (2014) magatartását követni.” Júniusban Mindszenty biboros Mihelics Vid érdeklődő levelére, aki a Központi Katolikus Körben a katolicizmus közéleti helyzetéről tartott előadást, azt válaszolja, hogy világnézeti harc folytán világnézeti párt is szükségeltetik, s a nyugati értelemben vett demokrácia nem zár ki egy ilyen alakulatot.55 Még ebben a hónapban a félhivatalos Magyar Kurír be is jelenti az új pártot, mely „az eddig engedélyezett egyetlen párttal sem azonos”.®6 Kórody-Katona János erre hivatkozva ír az egyházfőnek. Arról számol be, hogy egy új párt az őszinte demokráciára vágyók számára „valódi elánt” jelentene, de értesülései szerint Sulyok Dezső és Pálffy József a bíboros tudtával folytat tárgyalásokat pártjaik egybeolvadásáról, holott a Szabadságpártban „páholyalapító szabadkőművesek, kapitalisták, régi liberálisok, régi demagógok is helyet foglalnak”. Úgy tartja, hogy „a tiszta és konzekvens keresztény politika sorsát” nem szabadna a Sulyok-párthoz kötni, ezért Mindszenty közbelépését kéri az alku megakadályozására, azzal egészítve ki folyamodványát, hogy a prímás adjon felhatalmazást „az arra alkalmas embereknek, hogy a különböző csoportokkal bizalmas tárgyalások megindulhassanak”.®? A keresztényszocialista, majd a háború után a kisgazdapártban tevékeny Kórody-Katona értesülései pontosak voltak. Sulyok zárt ülésen jelentette be pártja képviselőtagiai előtt az arculatváltozást, a párt „keresztény alapokra” helyezésének tényét,®8 miután Endrédy Vendel zirci apát előtt kötelezettséget vállalt a katolikus érdekek képviseletére.®? 1946 augusztusában a domonkos tartományfőnök, Badalik Bertalan a kisgazdapárt által ambicionált önkormányzati választásokkal összefüggésben rövid, de tartalmas levélben a követendő taktikáról tájékoztatja a hercegprímást.55 56 * * * 60 A kívánt, de a próbálkozások ellenére mégsem létező felekezeti/világnézeti párt kapcsán jegyzi meg: „Az átütő sikerhez szükséges felkészültséggel - különösen személyi téren — nem rendelkezünk.” Mindszenty nem tétlenkedett, arra kérte Svoy Lajos székesfehérvári püspököt, hogy nevezzen meg pár személyt, akik szívesen vállalnának szerepet „a keresztény elvekért harcoló politikai párt elindításánál”.61 Az 1945 áprilisát követő első másfél év útkeresésének egyik leghűbb tükre az Actio Catholica Kulturális Szakosztálya Társadalompolitikai Munkacsoportja 1946 őszi ankétjának összefoglalója.62 A találkozón a magyar katolikus politika alapkérdéseit vitatták meg. A klerikális párt 55 Uo. 130. p. 56 Uo. 133. p. 55 Uo. 127. p. s8 Uo. 208. p. (Az irat keltezése: 1946. október 26.) =9 Uo. 223. p. (Az irat keltezése: 1946. szeptember 6., illetve 16. A két aláíró eltérő időpontban szignálta a dokumentumot.) 60 Uo. 155. p. (A kisgazdapárt végül önként levette a napirendről a választások ügyét.) 61 Uo. 279. p. (Svoy püspök négy személyt említ: elsőként Székesfehérvár volt polgármesterét, Csitáry Emilt, majd Thaisz Andort, Fejér megye volt alispánját, továbbá Szabó Ferenc volt szociális előadót és Hütter Lipót tanítót. A levél tanúsága szerint Thaisz és Szabó neve ekkor B-listán szerepelt.) 62 Uo. 203-207. p.
