Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban
A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945^16-ban 63 az Egyház aktuális kérdéseivel állandóan foglalkoznék, azokat feldolgozná és elaborátumait a nagyméltóságú Püspöki Kar elé terjesztené.”37 Mivel a szerző alapvetően társadalom- és pártpolitikai kérdéseket feszeget, a szélesebb körű és állandó konzultáció óhaja a világiak nagyobb mérvű bevonására tett javaslat. Jánosi, aki azután a Demokrata Néppárt tanácsadója18 lesz, e levélben a múlt konzekvenciáinak levonását sürgeti. Szerinte az aktív és autentikus közéleti szereplés feltétele az egyesületek, elsőként a csúcsszerv, az Actio Catholica (papi és laikus tagokból álló) szakbizottságainak revíziója. Ezekből és ezek éléről kell eltávolítani az antidemokratikus eszmék híveit, s a társulatokat politikailag is hitelképes személyiséggel kell megújítani.19 Természetszerűleg a végső hivatkozási- és döntési pont szemében is a felsőhierarchia. 1945. október 7-én az új hercegprímás beiktatási beszéde politikai vetületű munkaprogram: „Hiányzik nem egy alkotmányos tényezőnk, de az elődök helyén van már az ország prímása. Ha a balszerencse elmúltával a nemzet józansága hidat ver az örvény felett, mint Pontifex, mint hídverő és több mint 900 év jogán az ország első zászlósura, a Ti érseketek, az ország prímása is ott lesz közjogi életünk helyreállításában és továbbvitelében.”4° Már most fontos aláhúzni, hogy Mindszenty József kontroverziákat kiváltó megnyilvánulásait egyéniségén kívül37 * 39 40 41 lelkipásztori elkötelezettsége,42 * s annak az új politikai helyzetben sajátosan rá valló interpretációja magyarázza. Mivel kora magyar egyházának gyermeke, az állam és az egyház kapcsolatát a Schütz-féle Dogmatika szemlélete alapján értelmezte, melyet a hercegprímási rang évszázados gyökerű közjogi szerepköre41 erősített. A hivatalos meghatározás „oldallagos hatalomról” [potestas indirecta], az állam alárendelődéséről beszél. Az egyház „a dolgok rendes menetében az ideigvaló javak fölötti rendelkezést mindenestül az állam kezében hagyja, de ha ellentétbe jutnak az Egyház céljával, vagy annak biztosítására szükségessé válnak, joga van a megfelelő módon rendelkezni fölöttük”.44 Mindszentynél tehát szorosan összefonódott a főpásztori küldetés és az (általa) ehhez rendelt politikai cselekvés. Frappáns példa erre, hogy székfoglalója napján már a szlovákiai magyarok ügyében 37 Uo. 17. p. 3® Izsák DUOS: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt, 1944-1949. Bp., 1985- 36- p. 39 EPL. 712/1945. 16. p. 40 EPL. 2925/1945. 41 Nagy TÖHÖTÖM: Jezsuiták és szabadkőművesek. Szeged, 1990. 180-193. P- Nagy szó szerint közli a Szentszék felkérésére írt jellemzését Mindszentyről. 42 TÖRÖK Csaba: Mindszenty József bíboros, a lelkipásztor. In: Mindszenty József és kortársai. Vértanú és hitvalló püspökeink. Bp., 2012. 59—94. p. « Balogh Margit: Mindszenty József. Bp., 2002. 93-96. p. 44 Schütz, 2008.141. p.
