Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban

62

Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014)

jellege folytán törvényileg biztosított jogai még nem csorbultak, „bevett felekezetként” működhetett, egyesületeinek többsége időlegesen újjáalakulhatott, iskolarendszere a háborús károkat leszámítva érintetlen maradt, s a kötelező hitoktatás keretében a jövőben is vállalhatta az ifjúság erkölcsi- és vallásos szellemű nevelését.32 33 34 35 * Ellenben működésének anyagi bázisát képező latifundiumait 1945 márciusában megrendítő csapás érte. A földreform33 az egyházi célvagyon jórészét érintette. A régióban egyedülálló méretű (862 ezer kh-t kitevő) földbirtok kilencven százalékát az állam — a törvény betűje ellenére — kárpótlás nélkül sajátította ki.34

Az 1945. évi májusi püspökkari konferencia után érkezett Esztergomba egy szakszerű, nemzetközi kitekintéssel bíró elemzés, Jánosi József jezsuita Pro memóriája.^ a beadvány előbb a kardinális történelmi változásokat érzékelteti, majd a pártalakítás és a sajtó kérdéseivel foglalkozik. Részletes analízisének hermeneutikai kulcsa - véleményem szerint - két mondat. Az irat második felében, az időszerű teendők összegzésekor a kritikai hangvételhez az egyház nevében végzett cselekvés mozgatórugójára való emlékeztetés párosul:

„Az elmúlt 25 évben annyi politikai hiba és bűn aziluma volt a keresztény jelszavú politika, hogy aki valóban az Egyház lelki küldetésének biztosítása céljából akar politizálni és nem az Egyházat akaija egy politikai koncepció szekere alá fogni, annak leggondosabban ügyelnie kell arra, hogy az Egyház érdekében politizáljon, de ne az Egyház terhére.”36

Jánosi a demokratikus népjogok kivívásának elodázását, továbbá a szociális kérdés megoldása és a földreform előli megfutamodást rója fel. Témánk szempontjából a befejező gondolat a legfontosabb, nem kizárt, hogy a levél egyik mondanivalója:

„Célszerűnek tartanók, ha a katolikus szellemű tudományos és politikai élet kiválóságaiból egy szellemi grémium alakíttatnék, amely

1997.386. p.

32 A koalíciós kormányzást módszeresen kisajátító kommunista párt lépésről lépésre törte meg a katolikus egyház társadalmi, közéleti és oktatási pozícióit: 1946. évi 233. BM. sz. rendelet ,A Cserkészszövetség és a KÁLÓT feloszlatásáról” (1946. július 4.); 1947. évi XXXIII. te. „A bevett és az elismert vallásfelekezetek között az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről” (1947. december 4.); 1948: évi XXXIII. te. „A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonbavétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában” (1948. június 16.); 1949. évi 5. tvr.,A vallásoktatás tárgyában” (1949. szeptember 6.).

33 1945- évi 600. M.E. sz. rendelet „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról” (1945. március 17.); megerősítést nyer az 1945. évi VI. te.-ben.

34 Romsics IGNÁC: Magyarország története a XX. században. Bp., 2005. 283-284. p.

35 EPL. 712/1945. (Az iratcsomón rövid felirat: „Budapesti szemináriumi lakásomon adta át egy klerikus minden megjegyzés nélkül, azt hiszem, P. Jánosi munkája.”)

36 Uo. 12. p.