Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban
A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945—46-ban 61 háború befejeztével súlyos örökséggel küszködött. Irányítás és kiigazítás A felsorakoztatott tények egy első konklúzió megfogalmazásához vezetnek. Maróthy-Meizler a politikai életet közvetlenül érintő témában - bármilyen motiváció vezérelte - a hercegprímáshoz fordult. Minden itt hivatkozott javallatból kiderül a klérus kitüntetett véleményformáló szerepe, valamint a döntési szintek hierarchizálódása. A két világháború közötti Magyarországon a papság egyébként is részese volt az országos vagy helyi szintű törvényhozásnak: a felsőklérus ex officio főrendiházi tagsága mellett különböző pártállású papképviselők ültek a képviselőházban. Vidéken a törvényhatósági bizottságok munkatársai.25 A végrehajtó hatalomban a kultuszminisztériumi állások révén vettek részt. Ha a katolikus társadalmi- és közéletre pillantunk, azt látjuk, hogy a sajtóban a pap-újságírók élénk publicisztikát folytattak,26 az egyesületek pedig a világi elnök mellett egyházi referenssel is rendelkeztek.27 A klerikus tehát fensőbbség, állásfoglalása meghatározó. A hercegprímás szerepköre eredendően kimagaslik, mi több, 1937-től az Országtanács negyedik tagja. Az össznemzeti politikai szempontokat a keresztény állameszme értékrendszerén keresztül ítéli meg.28 Serédi levele a vitathatatlan tekintély - adott esetben - pozitív lenyomata. Nyilvánvaló iránymutatás egy laikus politikus számára. Kiigazítás. A valóság összetettségét jelzi, hogy 1944 első napjaiban (mindezzel párhuzamosan) egy pap közírónak, Nyisztor Zoltánnak az Egyházi Lapokban tett kijelentésével kapcsolatban, miszerint a hazai liberálisok és demokraták a keresztény világnézetnek „született ellenségei”, a szélsőjobboldal (nyilas) képviselői azonban csak „hűtlenül és durcásan elbitangolt, de visszaédesgethető gyermekek”, „eltévedt bárányok”.2 *« Czapik érsek, az Actio Catholica ügyvezető elnöke a heves visszhangok ellenére sem foglalt állást.50 Új korszak: eltérő nézőpontok A háború vége cezúra. Nem mindenki által felismert korszakhatár. A katolikus egyház a „közjogi örvény” (Mindszenty) első hónapjaiban elviekben a társadalom 70%-át31 fogta át, az államhatalom ideiglenes kérdésében semmit el nem alkudott, semmit fel nem adott.” Serédi, 1943.103. p. 28 Gergely, 1999. 109., 100. p. Az Egyházi Törvénykönyv 139. kánon 4.§-a ordináriusi engedéllyel lehetővé tette a papok politikai szerepvállalását. Codex iuris canonici (1917). In: Intratext Library. Online: http://www.intratext.com - 2014. január. 26 Molnár Antal-Szabó Ferenc SJ: Bangha Béla SJ emlékezete. Bp., 2010.; Nyisztor Zoltán: Ötven esztendő. Bécs, 1962. 2? Gergely, 1999.124-176. p. 28 „Az egyház sem egyes emberekért, sem más vallásokért, sem más emberi közületekért, nevezetesen az államokért saját életét [hitelveit] fel nem áldozhatja.” Serédi, 1943.103. p. NYISZTOR Zoltán: Olvasni a csillagokban. In: Egyházi Lapok, 1944.1. sz. 1-2. p. 3° Nyisztor az Actio Catholica újonnan kinevezett alelnöke volt ekkor. Gianone, 2010. 149. p.; Adriányi Gábor - Csíky Balázs: Nyisztor Zoltán. Bp., 2005.167-176. p: 31 Magyarország a XX. században. II. köt. Szerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd,
