Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban
A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945—46-ban 59 nemzet igaz érdekeivel ellenkezik, vagy azt, amely a különben helyes célt meg nem engedett és törvénytelen eszközökkel akarja elérni.”18 A fellelt háromoldalas kéziratban a rendkívül precízen fogalmazott elméletet nem csupán kiegészíti a hiteles megvalósításra utalás, hanem mind terjedelemben, mind a hangsúlyozást tekintve a praxis kap nagyobb fontosságot. Olyannyira, hogy a hercegprímás elvárja, hogy a keresztény jelző ideológiai, taktikai használata helyett az evangéliumi értékrend legyen a cselekvés legfőbb, a pártfegyelmet is felülíró irányító elve. Az együttműködést, a pártok koalícióját csak azok között és csak olyan mértékben tartja megvalósíthatónak, amennyire a világnézeti/lelkiismereti szempont a politikai haszon elé kerül. A bekezdés egyszavas pontosító beszúrásai kulcsgondolatokat hivatottak kiemelni. A „magyar haza” e kontextusban a független ország szinonimája, „Krisztus változatlan törvénye” a jogvédelem transzcendens hivatkozási pontja. E betoldások legfontosabbika a „bátor és következetes” politikai munkára vonatkozott. A következetlenség a prímás szóhasználatában, amint azt az 1943. évi közgyűlési beszédéből tudjuk, az igazság és az erkölcs elhagyását, egy (rész)érdek uralmát jelentette.19 A Maróthy-Meizlernek szánt levél fő gondolategysége világos üzenet: „A mondottakból következik, hogy hazánkban is - nemcsak most, hanem mindig - csak az lehet a helyes politika, amelyben minden magyar államférfinak és politikusnak egyet kellene értenie és ennek megfelelően cselekednie: hogy ne csupán negative fogjanak össze a bármely oldalról jövő és Krisztus tanításával, tehát a [utólagos beszúrás: magyar] haza, illetve a magyar polgárok igazi javával is ellenkező irányzatokkal szemben, továbbá, hogy ne csupán töröljenek pártprogrammjaikból mindent, ami nem egyezik Krisztus törvényeivel, hanem hogy programmjuk és politikai munkájuk positive is Krisztus [utólagos beszúrás: változatlan] törvényeihez igazodjék, maguk pedig bátran és [utólagos beszúrás: következetesen] összefogjanak a Krisztus tanítását követő politika mellett akár úgy, hogy különböző politikai pártokba tartozó és a most kifejtett irányelveket helyeslő tagok a pártfegyelemnek elébe helyezik Krisztus törvényeit (melyeket az Egyház hivatott hitelesen magyarázni) és ennek a helyes politikának érdekében entente-ba lépnek egymással, akár pedig úgy, hogy olyan közös pártot alakítanak, amelynek tagjai törvényhozó és egyéb közéleti 18 Uo. 100. p. '9 „A közélet bel- és külpolitikai viszonylatban még inkább tele van következetlenséggel, mert az elhatározások és a cselekvések rugója igen sokszor nem az igazság, hanem az érdek [...] bár a közületek rendszerint a többségi elv alapján fejezik ki akaratukat, mégis nem egyszer nagy következetlenséggel engedik, vagy tűrik, hogy egy törpe kisebbség ragadja magához az irányítást vagy a hatalmat, és a nagy többség igazodik a kisebbség akaratához. [...] A párthűség vagy szövetség megkötése és felbontása egyaránt az igazságon, valamint az erkölcsi törvényeken alapuljon, és mindig összhangban legyen az érdekelt nemzetek igazi közjavával.” Serédi JusztiniáN: A következetlenségről. In: Katolikus Szemle, 1943. 4. sz. (továbbiakban: Serédi, 1943.) 99-100. p.
