Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban

A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban

57

kapott, miközben Mindszenty József bíboros8 9 bebörtönzéséig rendszeresen felbukkant egy másik, irányíthatóbb világnézeti párt alakításának terve.

Kézenfekvőnek tűnhet a háttérmagyarázat: a laikusok által képviselt dinamika, sőt reformvágy megtört a döntést magának fenntartó főpapság hatalma miatt, akár a kormányzattal szembeni túlzó óvatosság (Serédi jogászi habitusa), akár a merev szembehelyezkedés (Mindszenty karaktere) indokolta. Mivel mindkét esetben egy különleges történelmi szituációról van szó (erős jobb-, illetve baloldali nyomás), a fentebbi állítás tényszerűségét az említett egyházképen felül finomíthatja egy újabb hermeneutikai réteg. A keresztény társadalom- és államfelfogás kulcsfogalmainak ismerete („lelkek java”, „közjó”, „természetjog”, „igazságosság”) nagyban segítheti az állam és az egyház viszonyának, valamint a politikai katolicizmus akcióinak „objektívebb” értékelését.« Ezért emblematikus az alábbi, két korszakot „összekötő” akta.

1945 tavaszán, mikor is Grősz József kalocsai érsek vette át a katolikus püspöki kar elnöki tisztségével járó feladatokat, a Serédi-hagyatékból előkerült egy, a maga idejében nem iktatott levél. 1944. február 28-án a hercegprímás ragyogó érveléssel válaszolt a katolikus politikusok összefogását sürgető Maróthy-Meizler Károlynak.10 A történelmi krízishelyzet ekkor már evidens. A Harmadik Birodalom ötödik éve Magyarország szomszédja, a háború fordulóponthoz érkezett. A Kállay- kormány titkos tárgyalásairól értesülő német vezetés épp ugyanaznap véglegesítette az ország megszállását jelentő Margaréta tervet. Meizler pályája elején még keresztényszocialista politikus, majd a Keresztény Nemzeti Szocialista Front, végül a Nyilaskeresztes Párt prominens személye. 1936-tól képviselőházi tag, később a Pesti Újság főszerkesztője. 1938-ban az első zsidótörvény parlamenti vitája alkalmával egy határozati javaslatban akarta hatályon kívül helyezni az emancipációs törvényt, s megtiltotta volna a zsidók és keresztények közötti házasságot és nemi életet.11 Ekkoriban a Tisztelt Házban az egyik legtöbbet szereplő tag.

Egyházfőként, nemkülönben közjogi méltóságként Serédi bíboros feladata az évek előrehaladtával különösen kényes lett. A hazai szélsőjobboldal specifikumaként a pártprogramokban keresztény szóhasználat kapott helyet.12 Az 1939-es választások eredménye pedig rávilágított, hogy radikális szociális propagandájuk tömegeket mozgósított. E jelenség a klérus nem egy tagját nyugtalanította.^ Mindennek tetejébe

8 XII. Piusz 1946. február 21-én kreálta bíborossá Esztergom érsekét, Magyarország prímását, Mindszenty7 Józsefet, aki az eseményre, a magyar hatóságok akadékoskodása után az amerikai katonai misszió gépén utazott Rómába.

9 Hantos-Varga Márta: Interdiszciplináris szempontok a katolikus politikai cselekvés értelmezéséhez. In: Sapientiana, 2013. 2. sz. 45-76. p.

10 Esztergomi Prímási Levéltár (továbbiakban: EPL.) 245/1945. (A keresztény pártok egységéről.)

11 Gyurgyák JÁNOS: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., 2001.140. p.

12 Paksa Rudolf: Szélsőjobboldali mozgalmak az 1930-as években. In: Magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 2009. 275-304. p. A keresztény nemzetiszocialistákról: Uo. 299-300. p.

18 1942 márciusában a püspökök elé került egy vélemény: „Ha eretnekség [a nyilaskeresztes ideológia], ne legyen katolikus tagja; ha közömbös, maradjanak a