Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban
56 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) jelentek meg, mint a papság apostoli hivatásának „függeléke”, ahogy ezt a nézetet az Actio Catholica-ról szóló nyilatkozataiban XI. Piusz és XII. Piusz pápák is megerősítették.3 A dokumentált döntések, lépések helyes interpretációjához tehát érdemi adalékot ad a teológiai látószög megfontolása is. Ez az egyházkép az I. Vatikáni zsinat (1870) után élte virágkorát. Az okok összetettek. Az európai politikai berendezkedések laicizálódása ugy anúgy veszedelmesnek tűnt, mint a „modernizmus” bölcseleti-teológiai irányzata, mely a századfordulón „belülről támadta” a hitletéteményt. Tagadhatatlan egyfajta fenyegetettség-érzés, mely tovább erősítette az egység garanciájaként felfogott legfelső illetékességi kört. De ezen túl az sem felejthető, hogy az egységesítésre törekvő liberális államok helyi szinten valóságosan is maguk alá akarták gyűrni a „köztes testületként” működő egyházakat. Magyarországon a két világháború közötti évtizedekben a katolikus egyház jó vagy szívélyes viszonyt ápolt az államhatalommal. Nem kellett tartania a szétválasztás rémétől. E dolgozat tárgyára nézve nem mellékes, hogy a Horthy-kor kasztszerű társadalmi rétegződése jellegzetes kommunikációs stílussal párosult. Minden megmozdulást, politikai eseményt, valamint a személyközi kontaktusokat általában is áthatotta ezen évtizedek „túlilledelmes, az érdekeket túladminisztráló, mesterkélten tekintélytisztelő neobarokk szelleme”.3 4 Két korszak határán: Egy ismeretlen levél Serédi Jusztiniántól Amennyiben célkitűzésünket követve az egyházi tekintély és a világi elem kapcsolatát a politikai cselekvés specifikus nézőpontjából boncolgatjuk, az 1945 előtti történelmi tapasztalat egysíkúnak tűnik. Kétségtelen a (felső)klérus befolyása. A két világháború közötti időszakban az alakuló és számos alkalommal újjászerveződő keresztény pártok erkölcsi támogatásért, anyagi szubvencióért a püspöki karhoz folyamodtak.5 Új alakulat a hierarchia elismerése nélkül nem jöhetett létre, amint ezt 1943- ban a Katolikus Szociális Népmozgalom története is tanúsítja.6 7 Az is tudvalevő, hogy 1944 októberében expressis verbis világnézeti pártként? született meg az a (Keresztény) Demokrata Néppárt, mely valós, bár kérészéletű politikai súlyt az 1947-es augusztusi választások után 3 Dulles, Avery: Az egyház modelljei. Bp., 2003. 37-48. p.; Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon. Bp., 2010. (továbbiakban: GlANONE, 2010.) 4 Almásy József: A katolikus politika alapjai. In: Katolikus írók új magyar kalauza. Bp., 1941. 513. p. 5 Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon, 1919-1945. Bp., 1999. (továbbiakban: Gergely, 1999.) 105-120. p.; László T. László: Egyház és állam Magyarországon, 1919-1945. Bp., 2005. (továbbiakban: LÁSZLÓ, 2005.) 206-212. p. 6 A Katolikus Szociális Népmozgalom a politikai katolicizmus mélypontján egy új, markánsabb politikát folytató pártot volt hivatva helyettesíteni mozgalmi, azaz kevésbé szabályozott keretek között. LÁSZLÓ, 2005. 257-276. p.; Balogh Margit: A KÁLÓT és a katolikus társadalompolitika, 1935-1946. Bp., 1998. (továbbiakban: Balogh, 1998.) 148-150. p. 7 Balogh Sándor - Izsák Lajos: Magyarországi pártprogramok, 1944-1988. Bp., 2004.14-16., 74. p.
