Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban

A katolikus politika dilemmái Magyarországon 1945-46-ban*

Hantos-Varga Márta

Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás halála (1945. március 29.) és Mindszenty József esztergomi érsekké történő kinevezése (1945. szeptember 14.) között százhatvankilenc nap telt el. E pár hónap alatt - mely idő egybeesett a köztes-európai* 1 politikai erőviszonyok ismételt módosulásával - egyértelművé váltak a „katolikus érdekek” képviseletének mikéntjét és a követendő stratégiát közvetlenül érintő véleményeltérések. 1948 végéig, az új főpásztor letartóztatásáig, mindegyik ekkor felmerülő kérdés napirenden maradt. Az eszmecserék, beadványok, elemzések négy téma körül forogtak: 1) a demokrácia értelmezése, 2) a társadalmi közéletben való részvétel lehetőségei, 3) a katolikus politikai cselekvés formája, s mindebben 4) a klérus szerepének mértéke és módja.

E tanulmány keretei között - az Esztergomi Prímási Levéltár iratanyaga alapján - közismert katolikus személyiségek nézeteit összegezzük és ütköztetjük a hierarchia politikaformáló szerepéről, annak módozatairól. Egy releváns, átmeneti időszak eseményeinek narrációjához meg nem kerülhető adatokat és szempontokat szeretnénk sorakoztatni. A Mindszenty-Barankovics vitára nem térünk ki, nem a Demokrata Néppárt története, hanem annak tágabb közege áll írásunk fókuszában.

Kiindulópontunk a korabeli - az 1960-as évekig érvényes - egyházmodell felidézése, mivel az egyszerre határozta meg a működést és a mentalitást. Schütz Antal piarista egyetemi tanár 1923-ban jelentette meg a katolikus dogmatika nagyszabású foglalatát. Az egyházról szóló fejezet hűen tükrözi a 16. század óta domináns fogalmi hangsúlyokat.2 Nyomatékot kap az egész emberiséghez forduló „üdvözítő intézmény” különleges szerepe, mely „az idők végéig valósítja az emberek megszentelését”. Tagjai a közös hit megvallása mellett elsősorban a „kegyelem-eszközök” (szentségek) felvétele és a „törvényes felsőbbség iránti hódolat” (a papság hivatali hatalma iránti engedelmesség) által kerül(het)nek közösségbe egymással és Istennel. Az intézményesség történelmi jelensége miatt - amely nem azonos az intézményi lét tényével - két aspektus, a klérus funkcióból eredő kivételes rangja, s ilyenformán a hierarchiai alá-fölérendeltség domborodik ki. A megszilárduló klerikalizmus a világiakat eo ipso másodrendű állapotba helyezte. Úgy

* A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

1 „Köztes-Európa” (Zwischeneuropa) modernkori történelmi, valamint hatalmi politikai szempontokat kiemelő fogalma e kontextusban a hagyományos terminusnál (Kelet-Közép-Európa) plasztikusabban szemlélteti régiónk helyzetét. E terület nem csupán kisállamok alkotta határsáv, hanem ütközőzóna a nagyhatalmi/birodalmi terjeszkedés (ezen időszakban a német, illetve szovjet ambíciók) számára.

2 Schütz Antal: Dogmatika. A katholikus hitigazságok rendszere. Esztergom, 2008. (Reprint.) (továbbiakban: SCHÜTZ, 2008.) II. köt. 122-124. P-