Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rada János: Etatizmus, liberalizmus és egyházkép a dualizmus kori egyházkritikai vitairatokban

54

Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014)

megvalósításának egyik legfőbb eszköze”, amely lebonthatja a felekezetek közötti házasodás akadályait, így pedig segítheti a nemzetiségek és a zsidóság beolvadását.49 Beksics, aki fiatalként katolikus papi pályára lépett, majd elhagyta azt, e vitairatot Febronius álnév alatt publikálta. A febronianizmus egy olyan 18. századi német egyházpolitikai elmélet volt, amely többek között a Rómától független, ugyanakkor a császártól és a fejedelemtől függő nemzeti egyházak alapítását hirdette.=° A kultúrharc alatt publikált szövegek kapcsán fontos, hogy ekkorra a politikai gondolkodásban másutt is egyre gyakrabban kerekedtek felül a nemzeti gondolatok a liberális gondolatokon, a liberális paradigma tehát az etatizmus felé mozdult.®1

Összegzésként elmondható, a dualizmus kori egyházkritikát az indukálta, hogy a katolikus egyház elutasította a liberalizmus elvi alapjait, ekképp a polgári állam megkövetelte az egyházpolitikai reformokat is, és ragaszkodott hagyományos állami-társadalmi pozícióihoz. Ugyanakkor a IX. Pius pápa képviselte katolikus felfogás az állami szuverenitás tagadásaként is hathatott. E politikai és ideológiai konfliktus légkörében egyaránt az egyházkritikai vitairatok az egyházpolitikai reformot tulajdonképp egy állami-nemzeti önvédelmi küzdelemként láttatták, e küzdelemben pedig gyakran a liberális szabadságok korlátozását is lehetségesnek, sőt szükségesnek ítélték. Tehát etatista szempontok kerültek előtérbe. Később, a kultúrharc idején a liberális jelszavak mellett egyre hangsúlyosabban jelentek meg nacionalista jelszavak is az egyházkritikai diskurzusban. A vitairatokba foglalt egyházpolitikai programok, amelyek elszakadtak a liberalizmustól, olyan pontokat is tartalmaztak, amelyeket nem is a polgári állam, hanem majd csak az 1945 utáni, a pártállami diktatúra felé haladó állam hajtott végre, amikor például a felekezeti iskolákat és a szerzetesrendeket egyaránt felszámolta.®2

49 FEBRONIUS [BEKSICS Gusztáv]: Ultramontanismus és nemzeti állam. Bp., 1891. 12- 15., 60-69., 95-99- p.

Magyar Katolikus Lexikon. III. Főszerk.: Diós István. Szerk.: Viczián János. Bp., 1997. 520-521. p.

5' Ld.: ClEGER, 2001.107-116. p.

s2 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 2005. 326., 360. p.