Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rada János: Etatizmus, liberalizmus és egyházkép a dualizmus kori egyházkritikai vitairatokban

Etatizmus, liberalizmus és egyházkép dualizmus kori egyházkritikai vitairatokban 53

iskolák, az iskolai vallásoktatás, de még az utcai körmenetek felszámolását is.44 A Hallgassanak a papok! című anonim röpirat szerzője a fiatal Gárdonyi Géza volt.45 Miután a papokat a denevérekhez hasonlította, amelyek félnek a fénytől, tehát a felvilágosodástól, ugyancsak megfogalmazta a tipikus vádat: „A zsidópap soha nem ágál az állam ellen, a lutheránus papnak nincs oka fenekedni; a református papjaink hazafisága kétségbevonhatlan; csak a katholikus papság az, a melynek nem Budapest parancsol, hanem roma, s nem a magyar nemzet boldogulása a törvénye, hanem a papi uralom biztosítása.” Ugyanakkor azt is felvetette, hogy a kormány a papok érdekeit is szem előtt tartja a polgári házasság kérdésében, pedig az egyház rendre háborúban áll az állammal. Gárdonyi mint „római katholikus polgár” publikálta e röpiratot d6

A kultúrharc idején már hivatkozási alapként is egyre inkább a nacionalizmus jelent meg az egyházkritikai irodalomban. A Harc a nemzetállam ellen című röpirat szerzője többek között arról írt, hogy hiába vette el II. Viktor Emánuel Rómát, a Vatikán még mindig nem mondott le a világi hatalomról. A kultúrharc márpedig mindig is e hatalomért folyt Európában. „És kétségtelen az is - fogalmazott a szerző -, hogy a pápaság, ez a világra szóló hatalom, soha sem állott talán jelentékenyebb áramlattal szemben, mint a mit a jelen század uralkodó eszméje: a Nemzetiségi eszme indított.” A röpirat azzal zárult, hogy a magyar állam és a római kúria harca, többek között a polgári házasságról szóló törvénnyel fontos fejezetéhez érkezett. „Az ifjú Nemzeti Eszme harca ez a Világi Uralom életunt ideájával” - hirdette a szerző -, eredménye pedig „a nemzeti eszme térfoglalása”.47 Etatista és nacionalista gondolatok uralták a Beksics Gusztáv48 publikálta Ultramontanismus és nemzeti állam című vitairatot is, amelyben már explicite megjelent az a gondolat, hogy „szükség van erős állami öntudatra, melynek legfőbb és legerélyesebb kifejezése a nemzeti fejlődés útján minden gátat letipró állami akarat”. A szerző jelentékeny veszélyként láttatta a felekezeti szellemet és az ultramontanizmust, amely gyakran liberálisként ható jelszavakra is hivatkozhatott. „A liberalizmus azonban nem mehet tovább, mint a hol már az állami érdekbe ütköznék” - fogalmazott a szerző, majd amellett érvelt, hogy a katolikus autonómia ellentétes az állami-nemzeti érdekekkel, ugyanis a katolikusok java része nemzetiségi, ekképp a katolikus autonómia nemzetiségi autonómiaként is működhetne. Beksics egyébként is elvetette azt a liberális egyházpolitikát, amely az egyház államtól való elválasztását célozta meg, és arról írt, hogy az államnak elég a legfontosabb funkciókat magához ragadnia. A polgári házasság itt már úgy jelent meg, mint „az állami és nemzeti czélok 44 45 * 47

44 Rutilus [Szigetvári Iván]: Lázadó papok. Bp., 1893. 4-17. p.

45 GÁRDONYI Géza: „Világossággal meglepett denevérfészek”. In: Világosság, 1961. 7. sz. 30-34. p. - A folyóirat nem közölte a szövegkiadó nevét.

46 [GÁRDONYI Géza]: Hallgassanak a papok! Miért prédikálnak a r. kath. papok a polgári házasság ellen? Bp., 1894. 3-5., 14-15. p.

47 Trebla Kádder [REDDÁK Albert]: Harc a nemzetállam ellen. A kultúrharc mai jelentőségében. Kolozsvár-Bp., 1894. 8-10., 33—36. p.

4® Életpályájáról és politikai gondolkodásáról ld.: Müller Rolf: A liberalizmus és a hazaszeretet hitvallása. Szabadság és nemzet Beksics Gusztáv politikai gondolkodásában. In: Hitel, 2008.5. sz. 106-115. P-