Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében
44 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) érvényű szabályként jelentkezett, az egyházmegyei zsinati dokumentáció azt bizonyítja, hogy Kovács Miklós egyházmegyei zsinatát a nemzeti zsinat előkészítésének szánta. Amikor 1848. szeptember 20-án levélben értesítette Nádasdy Ferenc kalocsai érseket, hogy a nemzeti zsinatra személyesen nem tud elmenni, rámutatott, hogy ezt elsősorban azért fájlalja, mert ott lehetett volna befejezni azt a munkát, amelyet egyházmegyéjében a megyei zsinaton elkezdett: „azok után, miket megyémben, a folyó hó elején tartott megyei zsinat alkalmával, egyházam javára tenni igyekeztem, felléphettem volna még a nemzeti zsinaton is”.8? Az előkészítő jelleg mellett a magyar egyházmegyékkel közös álláspont kialakítására törekedve az 1848-as nemzeti zsinat tervébe Kovács Miklós püspök feltétlenül kész volt belekapcsolódni. Ezzel párhuzamosan az egyházmegyés radikális papság kéréseit abban a reményben készítette elő az esperesi kerületi gyűléseken, hogy a magyar egyházmegyékben jelentkező hasonló törekvésekhez kapcsolódva azoknak a nemzeti zsinaton érvényt szerezhessenek. Érzékelve viszont, hogy a nemzeti zsinat során a megyéspüspökök elsősorban a politikai változások miatt fontossá váló önvédelmi lépéseket fogják előtérbe helyezni, s látva, hogy a legtöbb püspök eltekintett az egyházmegyei zsinatok megtartásától, s csak papi gyűléseken készítették elő a javaslatokat, minden kérésüknek már az egyházmegyei zsinaton igyekeztek érvényt szerezni, még az egyértelműen az egyházmegyei, sőt még a nemzeti zsinat hatáskörét is túllépő javaslataiknak is. Kiváló érzékkel Kovács Miklós püspök megengedte, hogy papsága minden kérését előterjeszthesse, arra viszont nagyon ügyelt, hogy a zsinati jegyzőkönyvből egyértelművé váljon, hogy a teljes egyházmegyei zsinati anyag csak előkészítő jellegű a nemzeti zsinatra. S végül, amikor a nemzeti zsinat elmaradt, annak ellenére, hogy az egyházmegyei zsinaton megfogalmazott kérések közül, amelyeket főpásztorként kivitelezhetőnek tartott, néhányat érvényesített is püspöki rendeletéivel, nem változtatta meg az erdélyi egyházmegyei zsinat előkészítő jellegét. Az elmaradó nemzeti zsinat miatt az előkészítés fázisában megrekedő egyházmegyei zsinatát nem fejezte be azzal, hogy püspöki hatalmával élve új Statutát adjon egyházmegyéjének. Ebben természetesen szerepe volt az 1822-es erdélyi, a nemzeti zsinattól független Szepesy-féle erdélyi Statuta viharos fogadtatásának, az 1848-as politikai helyzetnek, az 1849-es pápai tiltásnak is. A radikális erdélyi alsópapság a maga részéről kénytelen volt elfogadni, hogy egyházmegyei szinten nem sikerült érvényt szerezni törekvéseinek, ami miatt egyrészt az önkényes életbe léptetés kétes megoldásával próbálkozott, illetve a következő, 1849-ben tervezett nemzeti zsinat előkészítésébe is bekapcsolódott. 89 Kovács Miklós erdélyi püspök levele Nádasdy Ferenc kalocsai érsekhez. 1848. szeptember 20. - GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. 1085/1848.
