Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rada János: Etatizmus, liberalizmus és egyházkép a dualizmus kori egyházkritikai vitairatokban
Etatizmus, liberalizmus és egyházkép dualizmus kori egyházkritikai vitairatokban Rada János „... a modern állam a régi egyházzal incompatibilis.”1 A régebbi egyháztörténet-írás2 3 igen sötét képet festett az 1867 és 1900 közötti korszakról, amelyet gyakran egyház-, sőt vallásellenesként láttatott, de legalábbis egy olyan történeti periódusként, amely súlyos kihívást jelentett a katolikus egyház számára. E korszak ugyanis az egyház és az állam elválasztása felé mutató liberális egyházpolitikai reformok kora volt, az egyháznak tehát fel kellett adnia hagyományos, tulajdonképp államegyházi pozícióit. Ezekben az egyházias szemléletű, meglehetősen egyoldalú elbeszélésekben, amelyekben a katolicizmus legfontosabb kihívójaként rendre a liberalizmus jelent meg, igen sok szó esett az egyházat a közvélemény részéről ért támadásokról is. E tanulmány feladata a kor egyházkritikai gondolatvilágának a feltérképezése vitairatok alapján, eközben pedig annak bizonyítása, hogy a liberálisként aposztrofált korszak egyházkritikai diskurzusában, amelyben a szerzők a kor megkívánta liberális egyházpolitikai reformok mellett érveltek, épp olyan fontosak, sőt gyakran fontosabbak voltak az etatista, mint a liberális gondolatok. Eötvös József absztrakt egyházpolitikai programja, amelyet A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra című művében fogalmazott meg, kiváló példája a korabeli liberális, illetve liberális katolikus egyházpolitikai elképzeléseknek, ekképp fontos támpont lehet a liberalizmus kérdésében. Eötvös amellett érvelt, hogy a polgári szabadság abból a kereszténységből eredt, amely mindig is a szabadság vallása volt. Épp ezért lett káros, hogy az egyház állami függésbe, pártfogásba került. Az egyháznak tehát, ahogy egykor is független volt az államtól, újra függetlenné kell válnia, ezt pedig az államnak sem szabad megakadályoznia. Másrészt az egyház sem várhat többet az államtól magánál a szabadságnál. E tocqueville-i gondolata tulajdonképp azt jelentette, hogy a katolikus egyháznak le kell mondania államegyházi pozícióiról, privilégiumairól, hiszen - írta a szerző - „a vallás egyedül 1 Toldy István: Elmélkedések az egyházreformról. Lipcse, 1868. (továbbiakban: Toldy, 1868.) 112. p. 2 Pl.: Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973.; KARÁCSONYI JÁNOS: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, 1929.; Salacz Gábor: Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában, 1867-1918. München, 1974.; Török Jenő: A katolikus autonómia-mozgalom, 1848-1871. Adalékok a magyar liberális-katolicizmus történetéhez. Bp., 1941. (továbbiakban: Török, 1941.) 3 „Aki magán a szabadságon kívül is vár valamit a szabadságtól, az szolgaságra született.” Bár a liberális Tocqueville e gondolatait nem az egyházzal kapcsolatban fogalmazta meg, maga is problémaként tekintett az egyház állami szolgaságára, és értékként annak régi szabadságára. Tocqueville, Alexis de: A régi rend és a forradalom. Ford.: Hahner Péter. Bp., 1994.143-146., 181-182., 197. p.
