Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében
Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése 43 annak ellenére, hogy ebben az esetben a zsinaton résztvevők a hatályos egyházjogi előírások betartásával készítették elő a tervezetet. A kánonjog ugyanis az általános ünnepek („festa universalia”) megülése mellett lehetőséget adott országonként, egyházmegyénként, illetve ennél kisebb területenként történő szabályozásokra. A szabályok felállítására a tartományi és a nemzeti zsinat, de maga a megyéspüspök is jogosult volt. Éppen ezért ez a kérdés az egyházmegyei zsinaton eldönthető lett volna. A választmányi munkálat fel is sorolta, hogy mely ünnepek maradjanak a helyükön,86 kérve ugyanakkor, hogy Kisasszony napja, ha hétköznapra esik, vételezzék elő az azt megelőző vasárnapra. Amennyiben hétköznapra esnének a templomok védőszentjeinek ünnepei (templombúcsúk) és a Boldogságos Szűz Mária fogantatásának ünnepe, a javaslat szerint azokat jobb lenne áttenni a következő vasárnapra. Annak ellenére, hogy a döntést a püspök meghozhatta volna, ebben az esetben is kitartott az előkészítő jelleg mellett, csak kérve a veszprémi püspöknek elküldött javaslatban, hogy „némely, köznapokon eső ünnepek áttétessenek az azokat követő vasárnapokra”. A kérdést árnyaltabbá teszi, hogy a megyéspüspök esetenként néhány javaslatot elfogadva partikuláris törvénykezéssel, a nemzeti zsinattól függetlenül alkalmazta az egyházmegyei zsinaton megfogalmazott elképzeléseket. így például rövidesen az egyházmegyei zsinat után a „kerületi papságnak a zsinati pontokra beküldött feleletei rendén felfejtett kívánságát” figyelembe véve, a kerületi jegyzők kinevezésében elfogadta a kerületi jelöléseket.87 Szintén 1848 szeptemberében Kovács Miklós püspök válaszlevelében Sántha Imre kilyénfalvi plébános és Török Antal nyugalmazott gyergyóalfalusi kántor felterjesztésére,88 amelyben kérték, hogy a Gyergyó kerületi tanítók özvegyei és árvái gyámintézetének alapszabályát hagyja jóvá, a jóváhagyást egy kitétellel tette meg. Ebben rámutatott, hogy a benyújtott alapszabályzat „II. fejezet 2-ik cikkelyének azon kitételét: hogy a legszegényebb pap hátra maradott vagyonából 5 p[engő] f[orin]tot a gondnokok követelhetnek”, nem hagyhatja jóvá, hiszen a „a papoknak szabad végrendelkezési joguk lévén”, ezt ő is tiszteletben tartja. Márpedig a papok szabad végrendelkezési jogát éppen az 1848-as egyházmegyei zsinaton mondták ki, s a püspök a gyakorlatban, a zsinati munkálatok befejezése után már egy héttel, mint hatályos rendelkezésre hivatkozik. A szórványos kivételektől eltekintve, amelyek tulajdonképpen csak egy-egy kérdésben hozott püspöki rendelkezés, nem pedig általános 86 Karácsony, újesztendő, vízkereszt, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, űrnapja, Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó-, Nagyboldogasszony, Szent Péter és Pál, Szent István király ünnepnapja és mindenszentek ünnepe. 87 Gábor János vízaknai plébánost a fogarasi kerületbe, Matskási János tűri plébánost a fehérvári kerületbe, Bögözi Lajos erzsébetvárosi plébánost az erzsébetvárosi kerületbe, Andrási Ferenc tordai plébánost a torda-aranyosi kerületbe és Györfi Lajos szászrégeni plébánost a marosi kerületbe. Kovács Miklós esperesi kerületei jegyzőket kinevező körlevele. Kolozsvár, 1848. szeptember 13. - GYÉFKL. PL 389. dob. 11. csop. 1010/1848. 88 Kovács Miklós püspök válaszleve Sántha Imre kilyénfalvi plébános és Török Antal nyugalmazott gyergyóalfalusi kántor felterjesztésére. 1848. szeptember 9. - GYÉFKL. PL 391. dob. 18. csop. 1114/1848.
