Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében
42 Eg3’háztörténeti Szemle XV/2 (2014) mindenütt megtartassák.”82 A püspöki figyelmeztetés miatt a jegyzőkönyvbe a radikális reformokat sürgető javaslatok után oda is került, hogy „tartassék szem előtt az egyházi szellem és szabály.” A megjegyzésre szükség is volt, ugyanis a túlfűtött reform-vágy miatt esetenként az is előfordult, hogy a zsinaton résztvevő képviselők annak ellenére, hogy tudatában voltak annak, hogy kéréseik egy része nem megoldható nemzeti — s még kevésbé egyházmegyei- zsinati szinten, mégis megpróbálták ezt keresztülvinni. A cölibátus esetében például a szebeni és fogarasi esperesi kerületi jegyzőkönyv ennek eltörlését „függetlenül az esztergomi Zsinat belé vagy belé nem egyezésétől” kérte.83 A megfogalmazás jelzi, hogy a radikális papság komolyan hitte, hogy az önálló egyházmegyei zsinat egy világegyházat érintő fegyelmi törvényt képes megváltozatni. Az erdélyi egyházmegyei zsinaton, annak ellenére, hogy természetszerűen ennek a kérdésnek a tárgyalása nem volt a felsőpapság által tervezve, mégis sor került a megvitatására. A résztvevő papság a zsinaton „határozottan oda nyilatkozik, miszerint a papi nőtlenség a maga útján töröltessék el, és a házasság minden feltétel nélkül engedtessék meg”, annak ellenére, hogy a püspök jelezte, a kérdés tárgyalására az egyházmegyei zsinat nem illetékes fórum. A kompromisszum megszületik, a jegyzőkönyv alaposan enyhíti az elhangzó papi döntést, amikor rögzíti, hogy „a coelibatus megtartása vagy consiliumá változtatása, mint az egyetemes egyházat érdeklő ügy, a nemzeti zsinat teendői közé soroztatik”.84 * Tehát Kovács Miklós a papság véleményét meghallgatja, továbbítja, s ezzel egyházmegyei zsinatának előkészítő jellegét hangsúlyozza ki. Értelemszerűen a böjt és a cölibátus kérdésében, még ha a papság kérésével egyet is értett volna, akkor se hozhatott volna egyházmegyei szinten jogerős döntést. Az egyházmegyei zsinat után, amikor a megyéspapság szembesült azzal, hogy például a cölibátus esetében a követelését valóban a püspök csak továbbította, névtelen levéllel külön is követelik az azonnali hatályba léptetését kérésüknek. Azon túl, hogy az egyházmegyei zsinat jogkörét meghaladó kérdésekben Kovács Miklós a nemzeti zsinatra bízta a döntést, hozzáállásának értékelése szempontjából fontos megvizsgálni eljárását azokban a kérdésekben, amikor egyházmegyei szinten törvényerőre emelhetett volna egy-egy javaslatot, s ezt a jelenlévők kérték is. Ezek esetében is azt látjuk, hogy az előkészítő jelleg mellett kitartva a püspök mindent a nemzeti zsinat elé kívánt terjeszteni. Például az egyházi ünnepek részleges szabályozásának a kérdéskörében is ezt a megoldást választotta, 82 Szeredy JÓZSEF: Egyházjog. Különös tekintettel a Magyar Szent Korona területének egyházi viszonyaira, valamint a keleti és protestáns egyházakra. II. Pécs, 1974. 503. § 1224. p. Erzsébetvárosi kerület beadványa. Brassó, 1848. július 20.: Erzsébetváros, 1848. augusztus 9. - GYÉFKL. Pl. 389. dob. 11. csop. 1010/1848. 84 Vélemény azon zsinati tárgyakról, melyekről készítendő megyezsinati munkálat kassai nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő. - GYÉFKL. EZs. d. I. l/e. Szám nélk. 8= „Coelibatusnak rögtöni eltörlését komolyan követeljük minden pápai vagy érseki befolyást kirekesztve.” Aláírás nélküli beadvány a püspökhöz. Iktatva: 1848. szeptember 6. - GYÉFKL. PL 393. dob. 37. csop. 1148/1848.
