Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében
34 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) hogy az egységes, a magyar püspöki kar által javasolt formában igyekszik egyházmegyéjét mozgósítani, s tervezett egyházmegyei zsinatával is a tervbe vett nemzeti zsinat munkálatait szeretné előkészíteni. A több mint két évtizedes várakozás után a zsinatozási lehetőség viszont nem csak a felsőpapságot, hanem az alsópapságot is mozgósította.41 Az alsópapság a tárgyalásokba saját törekvéseit igyekszik előtérbe helyezni, miközben az országosan egységes szempontok szerint kialakított zsinati rend segítségével a felsőpapság csak az általa javasolt témák tárgyalását szerette volna megejteni. Az alsópapság mozgolódásának intenzitását látva a felsőpapság igyekezett országszerte egyre szűkebb kereteket szabni az érdekérvényesítés keretéül szánt nemzeti zsinatnak. A magyar püspöki kar Eötvös József vallás és közoktatási miniszterrel megállapodott, hogy az esetleges felfordulások elkerülése miatt - miközben megyei zsinatokat és zártkörű megbeszéléséket is szükséges tartani,42 figyelembe véve az alsópapság követelőzése által elővetített lehetőségét annak, hogy az egyházon belül lázongás fordulhat elő, s egy ilyen felfordulás sem a kormánynak43 sem a püspöki karnak nem lehetett érdeke44 45 - ésszerűbb az egyházmegyei zsinatok helyett csak egyszerű tanácskozásokra összehívni a papságot. A nemzeti zsinati tervnek erdélyi recepciója szempontjából nagyon fontos, hogy Kovács Miklós egyházmegyés püspök folyamatosan és következetesen az egész szervezési folyamatban saját zsinatát a nemzeti zsinat előkészítéseként kezelte, eredményesen szorítva háttérbe azokat az alsópapsági kezdeményezéseket, amelyek az önálló egyházmegyei zsinattól várták kéréseik azonnali megoldását. Az erdélyi egyházmegye zsinati bekapcsolódását azon túl, hogy a világiak bevonásával került sorra több olyan anyagi kérdés megtárgyalása, amely az erdélyi római katolikus vegyes Státus hatáskörébe tartozott,43 az teszi igazán sajátossá, hogy 41 A zsinatot követelő alsópapság kérését viszont kevés kivétellel teljesítette a megyéspüspök. Az erdélyi zsinat mellett Kalocsán is sor került ennek megtartására. Lakatos, 2012. 42 Nádasdy Ferenc kalocsai érseknek az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszterrel június 3. és 5. között tartott püspökkari találkozóról és az ez alkalomból folytatott püspökkari tanácskozásokról. 10/a. Buda, 1848. június 1. Első jelentés. 1848/49 és ami utána következett. Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848 és 1851 közötti anyagából. (Forráskiadvány). Szerk.: Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté. Kalocsa, 2001. 27. p. 43 A forradalmi kormány felhívásai folyamatosan a békés átalakulást kérték, amelyet az egyházon belüli felfordulás veszélyeztethetett. 44 Ennek a veszélyére figyelmeztet a bécsi nuncius is július végén, Rómának küldött titkos jelentésében: Nunciusi titkos jelentés a magyarországi vallási és politikai helyzetről. Róma, 1848. július 26. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. Mikrofilmtár. 17952. Vol. 321. no. 68. Augusztus 1-jén már konkrétan figyelmeztet az alsópapsági radikalizmus veszélyeire, rámutatva, hogy ezért fél a magyar püspöki kar a nemzeti zsinat megtartásától. - Uo. no. 85. 45 Az erdélyi fejedelemség korában létrejött Státus jogkörébe tartozott az anyagi, alapítványi és iskolaügyek intézése. A Státusban többségi szavazattal döntőképesek voltak a Státustagok (világiak és klerikusok), a püspök ezen a fórumon csak az elnökletet látta el. MARTON József: Katolikus egyháztörténet. II. Kolozsvár, 2001. 260. p.
