Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében

Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése

35

Erdélynek Magyarországgal történő Uniójának kimondása a nemzeti zsinatba való bekapcsolódás kizáró jellegű előfeltétele volt. Az Uniót ugyan elővetítette a pozsonyi törvénykezés, viszont amíg ennek erdélyi országgyűlési elfogadása nem történt meg, addig érdemben a nemzeti zsinati munkálatokba se kapcsolódhatott be az erdélyi egyházmegye. Mégis a nemzeti zsinatra való készülődés Erdélyben már 1848 májusában, még az Unió tényleges életbe lépése előtt elkezdődött.«6 A konkrét tennivalók megbeszélése érdekében a május 18-ai levelében a gyulafehérvári papság „pünkösd hó 20-án reggeli 10 órára a mostani körülményekben az egyház részéről szükséges teendők feletti tanácskozás végett, a praeposti terembe összehívatnak” Kovács Miklós püspök által.47 itt elhangzik a püspök nyilatkozata, amelyben a zsinatok értékét hangsúlyozza. A hozzászólások után határozat született, hogy ugyan egyelőre a zsinat tartása nem lehetséges, de hogy az Unió után az egyházmegyét annak tartása készületlenül ne találja, a kibocsátandó körlevélben az esperesek felszólíttassanak, hogy az egyházmegyei zsinatra az anyagot kezdjék el összegyűjteni.«8 A határozat értelmében Kovács Miklós püspök ki is küldi ezt a körlevelet.« Egyházmegyei zsinati terve kezdetektől részét képezte a magyar püspöki kar által tervezett nemzeti zsinati készülődésnek. Ezt bizonyítja, hogy ekkor, még az Unió kimondása előtt is, még aznap, vagyis május 20-án Szcitovszky János pécsi püspököt is tájékoztatja körlevéléről.s°

Szemere Bertalan belügyminiszter az Unióról szóló nyomtatott levelét június 14-én küldte meg Kovács Miklós püspöknek,81 de egy nappal ezt megelőzően Fogarasy Mihály választott skodári püspök már ezt az értesítést megtette. „Erdélynek egyesülése megtörténvén, az erdélyi egyházmegye érdekei nem állnak többé elszigetelve a magyar egyházétól, a kapocs már szorosabb leend”. így az erdélyi, nemzeti zsinatot előkészítő egyházmegyei zsinatozás elől is eltűntek az akadályok, ezért tárgyunk szempontjából fontos részlettel folytatja levelét: * 47 * 49 * *

■*6 Május 20-án megfogalmazta, hogy egyelőre a zsinat tartása nem lehetséges, de hogy az Unió után az egyházmegyét készületlenül ne találja, az esperesek a megyei zsinatra az anyagot kezdjék el összegyűjteni. Ld.: A gyulafehérvári káptalan és tanárok részvételével tartott egyházi tanácskozás jegyzőkönyve. Gyulafehérvár 1848. május 20. -GYÉFKL. Pl. 389. dob. 4. csop. 707/1848.

16 Püspöki körlevél az erdélyi egyházmegyéhez. 1848. május. [20.] - GYÉFKL. Pl. 389. dob. 4. csop. 707/1848.

47 Kovács Miklós püspöknek tanácskozásra hívó levele a fehérvári papsághoz. 1848. május 18. - GYÉFKL. Pl. 389. dob. 4. csop. 707/1848.

4® A gyulafehérvári káptalan és tanárok részvételével tartott egyházi tanácskozás jegyzőkönyve. Gyulafehérvár, 1848. május 20. - GYÉFKL. Pl. 389. dob. 4. csop. 707/1848.

49 Püspöki körlevél az erdélyi egyházmegyéhez. 1848. május. [20.] - GYÉFKL. PL 389. dob. 4. csop. 707/1848.

s° Kovács Miklós püspök levele a pécsi püspökhöz. 1848. május 20. - GYÉFKL. PL 389. dob. 2. csop. 703/1848.

5' GYÉFKL. Pl. 392. dob. 35. csop. 857/1848.; Szemere Bertalan nyomtatott körlevele Magyarország és Erdély egyesüléséről. 1848. június 14. - Uo. 868/1848.