Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - TANULMÁNY - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761-1774)

Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761—1774)

17

vagyonából mint üres jószágot („bonum vacans”) Mária Terézia még 1765 októberében szerzett meg.67 A Portugál Tőke jövedelmei a katolikus papok fizetésének javítását, katolikus lelkigondozók vagy iskolamesterek állítását, illetve katolikus templomok, plébánia- vagy iskolaépületek építését vagy felújítását szolgálták. Az Erdélyben alkalmazott római katolikus misszionáriusok - eddigi kutatásaim alapján - fizetésüket rendszerint az úgynevezett Portugál (Missziós vagy Vallás-) Alapból kapták. A nevezett alapot 1773 után együtt kezelték a valamikori jezsuita vagyonnal, és Erdélyi Vallásalapnak is nevezték. Azokat a katolikus lelkipásztorokat, akik fizetésüket ebből az alapból kapták, a későbbiekben királyi javadalmasok- nak hívták. A lelkigondozás feltételeinek megjavítása mellett Erdélyben elsődleges fontosságú missziós eszköz volt a katolikus ifjúság jobb nevelése. Ezért fektetett az államhatalom rendkívül nagy súlyt katolikus iskolamesterek állítására és iskolák építésére, melynek költségeit szintén a fent látott alapra terhelte. Az Államtanácsban született döntés 1771 végén a szászrégeni római katolikus iskola építésére 3000 forintot utalt ki a Portugál Tőke kamataiból, hogy az minél hamarabb elkészüljön. Az uralkodói határozat elrendelte egy katolikus iskolamester állítását is.68 Mivel azonban az igények messze meghaladták lehetőségeit, az alap pénzeit kímélni kellett, azokat csak nagy körültekintéssel szabadott fölhasználni. Noha szabad volt a Portugál Alapból a szász területeken lévő valamikori, tehát visszavett katolikus templomok felújítására fordítani, ezzel összefüggésben arra nagyon oda kellett figyelni, „nehogy' legalábbis valami adósság legyen a dologban, hogy az összegeket ebben az esetben is kiutalják”.69

A kamara („das Camerale”) is igyekezett azoktól a hozzájárulásoktól szabadulni, melyeket a korábbi évek régi, romladozó szerzetes templomaik róttak rá, melyek semmilyen más alapítvánnyal („Fundum”) nem rendelkeztek.70 Az Erdélyi Udvari Kancellária három, 1763-ban indult építkezésre utalt: a körösbányai ferences és a brassói jezsuita templomok felépítésére illetve barokk átépítésére,71 valamint a szebeni orsolyiták templomának kibővítésére és zárdájuk kialakítására,72 mely utóbbi két

67 HHStA. StRP. 2402/1765 Kaunitz-Rittberg herceg október 30-i előterjesztése az Almirante di Castiglione által a Banconál elhelyezett, a missziókra szánt 400.000 forintot illetően (cirk. okt. 31.); HHStA. StRP. 2904/1765 gróf Hatzfeld dec. 21-i előterjesztése az Almirante di Castiglione által a Banconál elhelyezett a missziókra szánt 400.000 forintot illető legkegyelmesebb rendelkezést illetően.

68 HHStA. StRP. 4267/1771 Auersperg dec. 11-i előterjesztése cirk. dec 21.

6« „daß nicht etwa jemand die Schuldigkeit wenigst einiger Concurrenc obliege, damit auch hierinfalls die Gebühr angeordnet werden möge.” HHStA. StRP. 1503/1771 az Erdélyi Kancellária in Religiosis márc. 8-i jegyzőkönyve, cirk.: ápr. 23-án., No 1; Resolution ad 1.

70 MNL. OL. B 2. 1591/1773 d., irat. No 3. (Ld. korábban.)

71 LéSTYÁn, 2000. II. köt. 167. p.; I. köt. 26. p. „Körösbánya”, „Brassó” szócikkek.

72 HHStA. StRP. 4120/1771 az Udvari Kamara nov. 23Í előterjesztése, [hogy] a szebeni orsolyitáknak a 40 ezer forint tőkére legkegyelmesebben elhatározott alapító levél [értelmében milyen intézkedések] adattak ki, cirk.: dec. 6, exp.: dec 7.; HHStA. StRP. 1800/1773 az Erdélyi Vallási Consessus aug. 6-i előterjesztése, cirk.: aug. 12., exp.: aug. 13.