Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNY - Kovács Kálmán Árpád: Az erdélyi katolikus valláspolitika rendszere (1761-1774)
16 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) tanítások elleni beszédeiket Őfelsége és a dicsőséges dinasztia megsértésének veszik, holott mi sem áll távolabb tőlük, mint a felséget megsérteni, sőt ez hitelveikkel állna szemben, hogy bárki az ő tudomásukkal művelne ilyet, a felségsértőt pedig maguk adnák a méltó legfelsőbb büntetésre.62 A karácsonyfalvi lázadásnak minősített összetűzés résztvevőit végül elítélték, de a büntetés végrehajtása helyett megengedték számukra, hogy katolikus templom építésével róják le büntetésüket; amit 1779-ben részben végre is hajtottak.63 A panaszt és elégedetlenséget kiváltó templomelvétel helyett inkább az olyan pénzbüntetések gyakorlata terjedt el, melyek jövedelmeit a katolikus templomépítésnél is használni lehetett. A piarista püspök 1768. május 14-i és 18-i négy iratából három érintett templomügyet.64 1.) A vajdahunyadi ferencesek számára megítélt évi 300 forint segély („Stipendium”) mellett Hunyad megyei plébániák létrehozásának tervei. 2.) A bői kálvinisták botrányos magatartása, mivel kigúnyolták a katolikusokat, amikor azok egy szobrot állítottak fel. Székelybőn forralta az indulatokat, hogy a marosvásárhelyi jezsuiták missziós munkája következtében többen katolikusok lettek, avagy rekatolizáltak, így 1767-ben a vizsgálat 51 reformátussal szemben 94 katolikust mutatott ki. Ennek alapján a katolikus egyházközség visszakérte a katolikus ősök által emelt templomot, melyet az uralkodói döntés a többségi elv alapján meg is ítélt. A reformátusok ezzel szemben „csalfaságnak” bélyegezték az eljárást.65 Léstyán Ferenc valószínűleg félreértette „a régi birtokosok ekként kiszoríttatván” kifejezést, mely véleményem szerint arra utal, hogy településnek régóta magját alkotó előkelő nagygazdák továbbra is reformátusok maradtak. Elkeseredett gúnyolódásuk tovább rontott helyzetükön, hiszen a szentrontási, tordai és karácsonyfalvi unitáriusok példáján láthatjuk, Mária Terézia élszánta magát „a katolikus vallás további felemelését” szolgáló rendeletek érvényesítésére, így a hasonló botrányokozások megtorlására. 4.) A magyarbölkényesi (sic!) kálvinista egyházközség új templom építését kérvényezte. Az alsóbölkényiek régi templomukat, mely egy dombon álló fatemplom volt, még 1741-ben költöztették le a falu közepébe, a patak mellé. Mivel ennek helyébe csak 1786-ban építhettek kőtemplomot, az ügy katolikus püspöki véleményezése csak elutasító lehetett, mely nézetet azután a Kancellária is átvett. 1765. november 26-án döntés született a Portugál Tőke erdélyi missziós célokra való odaszánásáról,66 bár kamataiból csak 1767-től történtek meg az első tényleges kifizetések. Az úgynevezett Portugál Tőke az a 400 000 forint volt, melyet a feloszlatott portugál jezsuiták 62 MNL. OL. B 2. (=Erdélyi Udvari Kancelláriai Levéltár. Acta Generalia.) 1678/1773 tartalmi összefoglalás (a reformátusok kérelme). Die Dritte Beschwerde. 63 Léstyán, 2000.1. köt. 310. p. „Homoródkarácsonyfalva” szócikk. 64 HHStA. StRP. 1262/1768 den 27. May um 1 Uhr mittags Curr. Vier Schreiben des siebenbiirgischen Bischofes Baron Bajtay ddis 14m und i8n May (exp. Den 4n Junii). 65 LÉSTYÁN, 2000. „Székelybő” szócikk. 66 HHStA. StRP. 2609/1765 gróf Hatzfeld nov. 20-i irata az Udvari Haditanács, az Erdélyi Kancellária és az Udvari Kamara közötti concertációról az erdélyi plébánia-, iskola- és templomügy javítását illetően (exp. nov. 26.).
