Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 1. szám - RECENZIÓK - Kasuba Judit (ism.): Die Ansiedlung der Deutschen in Ungarn

170

Egyháztörténet! Szemle XV/1 (2014)

zőgazdasági helyzetének ismertetésére. Adatközléseit táblázatokkal teszi érthetőbbé és átláthatóbbá az olvasók számára. Tanulmánya végén megállapítja, hogy a mezőgazdaság újjáépítése a 18. század alatt sikeresen ment végbe a bécsi udvar vezetése alatt, az ország exportjövedelme pedig végig jelentős maradt. Munkájában a 18. századi gazdaságra vonatkozó klasszikus műveket használja fel, mint például Wellmann Imre vagy Ember Győző munkáit.

Kaposi Zoltán Kurucz György mezőgazdasági elemzését kitágítva a betelepítések gazdasági hatásait vizsgálja a Magyar Királyságra nézve. Hangsúlyozza tanulmánya elején, hogy nem minden aspektusát érinti a gazdasági folyamatoknak, hanem csak a legfontosabbakat, különös tekintettel a Dunántúl déli részére. Először a demográfiai tényezőket és a gazdasági fejlődést vizsgálja meg, melyben fontos szerepe volt a népességnövekedésnek, amit a betelepítések eredményeztek. Statisztikai adatok közlésével ismerteti a bevándorlások következményeit a népesség összetételére. Ezt követően rátér a betelepítések költségeire, valamint megállapítja, hogy az állami és a földesúri adóbevételek gyorsan növekedtek a betelepítések hatására, vagyis hosszú távon a németek bevándorlása kifizetődő befektetésnek bizonyult. Megvizsgálja a mezőgazdasági termelés sokoldalúbbá és intenzívebbé válásának okait is. Végül rátér a kézműipar és a kereskedelem elemzésére, a városi élet tanulmányozására, ahol szintén megnyilvánult a németek befolyása. Végkövetkeztetésként megállapítja, hogy a német bevándorlók hatása hozzájárult a magyar gazdaság modernizálásához.

Kari Peter-Krauss tanulmányában a pénzátáramlást vizsgálja meg a Habsburg Birodalomból Magyarországra a betelepülők tükrében. Munkáját tíz kisebb fejezetre osztja fel. Magyarországon az a történeti kép terjedt el, hogy a német bevándorlók koldus és szegény emberek voltak. A tanulmányban erre vonatkozóan is választ kap az olvasó. Peter-Krauss elsőként a kutatási helyeket és forrásokat ismerteti ebben a témában, majd rátér a pénzmozgás vizsgálatára az állami rendeletek és szerződések tükrében. Konkrét példákon keresztül bemutatja, hogy honnan, milyen módon és mekkora összegben hoztak magukkal vagyont a német telepesek, illetve hogyan jutottak hozzá az országon kívüli örökségükhöz. Továbbá ezekben a folyamatokban az állami hatóságok szerepét is ismerteti. Hangsúlyozza, hogy gazdasági szempontból a tőkeerős bevándorlókat részesítették előnyben a betelepítéseknél. Megvizsgálja, hogy a külföldről érkező örökség mennyiben járult hozzá egy-egy letelepült gazdasági vagy szociális felemelkedéséhez. Egy konkrét és érdekes mikrotörténeti rekonstrukción keresztül pedig bemutatja az örökség pénz formájában történő átutalásának nehézségeit. Végül tanulmányát egy latin és német nyelvű forrásdokumentummal záija, melyből Jakob Stemmier örökségének története bontakozik ki.

Csepregi Zoltán egy Dunántúlra települt 18. századi evangélikus prédikátoron keresztül mutatja be a pietizmus magyarországi terjedését és az evangélikus felekezet Tolna megyei helyzetét. Bárány György az első evangélikus prédikátor volt „Sváb-Törökországban” (Schwäbische Türkei), vagyis Tolna és Baranya területén. Munkásságán és életén keresztül a terület vallásos életébe tekinthet bele az olvasó. Egy ritka és igen jelentős forrásból indul ki Csepregi, egy listából, melyet 1742-ben Bárány készített a tolnai-baranyai-somogyi esperességhez tartozó egyházközösségekről és a lelkészekről. A lista a tanulmány végén szereplő függelékben megtalálható.