Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja

Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja

15

nekik járó tizedet továbbra is beszedhetik, valamint más birtokukat rendelkezése nem fogja érinteni.81 Ezzel együtt az érseknek is megígérte, hogy a lefoglalt javakon kívül más birtokot nem vesz el tőlük, továbbá a tizedet a királyi jövedelmekből is ki fogja adatni.82 * * * Másnap, november 5-én kiadott általános parancsával Zsigmond ugyanerre szólított fel mindenkit az érsekség tornai tizedkésében.88 A jövedelmek elapadása mellett a joghatósága is csökkent az érseknek: 1404. április 18-án a Pozsonyban tartózkodó király Uski János pozsonyi prépostot és budai plébánost, királyi titkos kancellárt, valamint a két egyházban és nekik alávetett helyeken lévő egyháziakat kivette az érsek, a vikáriusai és tisztségviselői joghatósága alól, és közvetlenül a maga fennhatósága alá rendelte.8« (Az oklevél kiállítása minden bizonnyal szorosan összefügg az ekkor zajló országgyűlés ideje alatt április 6- án ugyanitt kibocsátott rendelettel, az ún. „királyi tetszvény” [„placetum regium”] joggal, amelyben a király deklarálta, hogy egyházi javadalmat csak az ő hatalmából és hozzájárulásával lehet elnyerni.88 A szóban forgó oklevél e határozat egyfajta végrehajtási utasításának is tekinthető.)

Az érsekség várának és birtokainak királyi kézbe vétele természetesen nem jelentette azt, hogy azok a király közvetlen birtokában is maradtak. Zsigmond valószínűleg már ekkor a volt erdélyi vajda kezelésébe adta a várat és a falvakat, noha adatunk erre csak 1405. január 13-ról van. E szerint Stibor mint az érsekség (és az egri püspökség) kormányzója86 * irányította a birtokügyeket, azaz szedette be az érseket (és a püspököt) illető jövedelmeket a királyi kincstár részére. Forrásaink egyelőre nem teszik lehetővé annak meghatározását, hogy meddig volt mindkét egyházmegye kormányzója, az egrit ugyanis 1409. március 14-én8? még viselte, viszont az esztergomira88 nincsen több adatunk, jóllehet 1406 májusában még királyi kézen volt a vár.8? Stibor a későbbi adatok fényében azonban nem csak azokat hajtotta be, hanem a fentebb idézett királyi jövedelmek - kamarahaszna90 és a pénzverés („pisetum”)91 — és a más birtokosok javaiból járó tizedek sem kerültek az érsek kezébe. Legalábbis erre utal Zsigmond király

81 ZsO. II. 2698. sz.

82 ZsO. II. 2699. sz.

88 ZsO. II. 2727. sz.

84 DF. 249003. - ZsO. II. 3124. sz.

88 Legújabban ld.: TUSOR PÉTER - NEMES GÁBOR: Consistorialia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungáriáé (1426-1605) Bp.-Róma, 2011. (Collectanea Vaticana Hungáriáé I/7.) xxxv-xxxvi. p. 111. az országgyűlésre: C. TÓTH NORBERT: A főpapi székek betöltésének gyakorlata Zsigmond király uralkodása alatt. In: Gazdaság és Társadalom, 2012. Különszám. 102-118. p.; 108. p.

86 ZsO. II. 3608. sz.

8? Engel, 1996. I. 69. p. - Talán nem nagy merészség azt állítani, hogy erdélyi vajdai kinevezése (1409. X. 23. - Uo. 14. p.) után adta át az egri püspökséget rokonának, Stiborici Stibornak.

88 Vö. Engel, 1996.1.64. p.; Kollányi, 1901. 80. p.

89 ZsO. II. 4714. sz.

90 C. TÓTH NORBERT: Vas megye 1427. évi „adókerülői” és a kamarahaszna adminisztrációja. In: Vasi Szemle, 2010. 670-684. p., 678. p.

91 C. TÓTH Norbert: Az esztergomi érseki szék üresedése 1418 és 1423 között. In: Századok, 2003. 885-896. p.; 893. p.