Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 2. szám - TANULMÁNY - Petrás Éva: Társadalmi tanítás és szociális kérdés. Az egyház társadalmi tanításának recepciója a katolikus értelmiség körében, 1931-1944

Társadalmi tanítás és szociális kérdés

17

növelni képes kezdeményezéseket: így kísérletet tett a népi mozgalom íróinak megnyerésére,60 de személye és politikája döntően hozzájárult ahhoz is, hogy a Korunk Szavát legtehetségesebb újságírói elhagyják.61

1935-ben a Korunk Szavába] kiváló szerkesztőgárda új folyóirata, az Új Kor ugyanis Gömbös politikájának támogatása mellett érvelt. Döntésüket a következőképpen indokolták:

„Nem lehet letagadni, hogy Gömbös Gyula reformterveit, az ő rezsim- jét legalább is olyan ‘jóindulattal’ kellene katolikus oldalról figyelni és kezelni, mint ahogyan Bethlen rendszerét figyelték és kezelték. [...] A közjó szolgálata akkor is támogatandó a katolikusok által, ha nem katolikus ember az, ki a közjó érdekében dolgozik. Bethlen protestáns volt, miért vett részt kormányzatában a keresztény párt? [...] Miben volt Bethlen katolikusabb, mint Gömbös?”62 * 64 65

Vagy tömören: „Gömbös reformtervei egytől egyig belegyökereztethetők a katolikus társadalmi szemléletbe.”63 Ennek módja pedig a következő:

„Hisszük és valljuk, hogy Krisztusnak is kedvesebb az, aki [...] a szegény népet fel akaija szabadítani, aki birtokreformot akar, modernebb társadalmi rendet, gyökeres változást a magyar életben. [...] Ha a katolikus politika rozoga feudális klikkekhez köti magát s ma már nevetségesen elavult ideológiákkal tart rokonságot, akkor az új kor el fogja gázolni. [...] Törekvésünk átmenteni, fenntartani, sőt sokkal nagyobbra fejleszteni a katolikus örök értékeket, egy új, népies irányú és szociális Magyarországon.”64

Az Új Kor szerkesztőinek kiválása után Széchenyi egyre inkább a szélsőjobboldali ideológiákkal szembeni küzdelemre helyezte a hangsúlyt. Nem véletlen, hogy kereszténypárti képviselőként a képviselőházban egyike volt azon keveseknek, akik 1938-ban az első zsidótörvény ellen szavaztak,6s és nevét a Makay-nyilatkozat tiltakozó aláírói között is megtaláljuk.66 1938-ban azonban Széchenyi meghalt. Halálának ürügyén az Imrédy-kormány bevonta a radikalizálódó Korunk Szava lapengedélyét, s csak több parlamenti képviselő közbenjárásának köszönhetően szerveződhetett újra a folyóirat 1939-ban Jelenkor néven, de akkor már Katona Jenő

60 Laczkó, 1996.136-150. p.

6* Gömbös és a katolikus egyház kapcsolatáról ld.: Spannenberger Norbert - Vonyó

JÓZSEF: Felekezeti béke és társadalomszervezés. (Társadalomszervezési kísérletek és a katolikus egyház a Gömbös-érában.) In: Emlékkötet Zichy Gyula tiszteletére. Szerk.: Horváth István és Kikindai András. Bp.-Pécs, 2007.135-164. p.

Bállá BORISZ: Mi az igazság? In: Új Kor, 1935.V.4. 5-6. p.

64 MlHELIcs VlD: Katolikusok a válaszúton. In: Új Kor, 1935.V.4.) 9-10. p.

64 Balla Borisz: Olvasóinkhoz. In: Új Kor, 1935.IV.20. 3. p.

65 Széchenyi György tiltakozása az I. zsidótörvény ellen: Képviselőházi Napló, 1935-41. . XVII. köt. 416-419. p. (1938. március 31.)

66 „Makay-nyilatkozat”. - Országgyűlési Könyvtár C41 5015 (3895/1940)