Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933-1946)
84 Egyháztörténeti Szemle XIV/1 (2013) Tagság A tagsággal kapcsolatos legteljesebb mértékű információkat a Miskolci Katolikus Legényegylet alapszabályából18 sikerült nyernünk, kiegészítve a levéltári iratokból leszűrhető személyes adatokkál. A legényegylet tagsága rendes és pártoló tagokból állt. Rendes tagnak felvehető volt minden 17. életévét betöltött, de a 26 éves kort még el nem ért nőtlen iparossegéd, vagy szakképzett gyári munkás, aki valláserkölcsi és nemzeti szempontból kifogás alá nem esett. Indokolt esetben a belépő számára az egylet elnöke korengedélyt adhatott. Pártoló tag minden nagykorú iparosmester vagy köztiszteletben álló személy lehetett, akinek személye tagságot kizáró kifogás alá nem esett. Pártoló tagok sorába léptek át azon rendes tagok is, akik házasságot kötöttek, vagy önálló műhelyt nyitottak és elérték 30. életévüket. Tagságot kizáró ok volt az alapszabály passzusa szerint a külföldi állampolgárság, a törvényhozás által jogerősen elítélt státusz és más egyesületből szerencsejáték miatti kizárás. Rendes tagok aktív és passzív szavazati joggal rendelkeztek, és joguk volt az egylet minden tanfolyamán, előadásán részt venni, az egylet könyvtárát, folyóiratait használni. Mindezek mellett háromhavi rendes tagság után jogosultak voltak vándorkönyvre és a szövetség minden egyletében a vándorokat megillető támogatásra, amely a céhes ipar hagyományaiból fakadóan az egyik legfontosabb kiváltság volt. Kötelességük volt a katolikus magyar ifjakhoz illő élet, az alapszabályok megtartása, valamint a legényegylet életében történő tevékeny részvétel. A tagok az elnöknek, mint atyának tartoztak engedelmeskedni és a legényegylet alapszabálya szerint más egyletnek tagjai nem lehettek, főleg olyannak, mely célja saját egyletükével ellentétes.19 Fontos kötelesség volt a tagok számára a hétfői gyűléseken való megjelenés és az évenként négyszer megrendezendő szentáldozáson való részvétel. Utóbbi igazolatlan elmulasztása a tagok közül való törlést vonta maga után.20 Szintén a kötelességek közé tartozott az egylet által rendezett ünnepélyeken való részvétel, valamint az összetartozandóság külső jeleként az egylet eszméi melletti hitvallás részeként a legényegyleti jelvény állandó viselése és a tagdíj pontos fizetése.21 A legényegyletbe való belépés két választmányi tag ajánlása alapján, a választmány egyszerű többségi határozatával történt, melyről a jelentkezőt írásban kellett értesíteni. Tagság pedig halál, kilépés, törlés és kizárás által szűnhetett meg. (Ld. 2. sz. kép.) A legényegylet pénztárkönyvében folyama* MNL. BAZmLt. IV. 1925/b. 9- dob. 9. 19 Erre az alapszabályi passzusra a későbbiekben gyakran hivatkoztak. A legényegylet feloszlatása utáni politikai töltetű vitákban sok helyen megjelent, hogy a „Katolikus Legényegylet már alapszabályai szerint is titkos társaság volt”. Mindennek egyik legjobb példája a Szabad Magyarország 1947. január 31-i száma, melyben az egylet egyik volt választmányi tagja nyilatkozott arról, hogy az egylet tagjai elnyomás alatt éltek, és így nem ébredhettek „osztályöntudatra”, ami mutatja az akkori közhangulat szőtte politikai felhangokat. 20 Az alapszabály 18. §-a szerint a húsvéti szentáldozás elmulasztása elegendő ok volt a törlésre. 21 Háromhavi tagdijhátralék esetén a tagdíjfizetés teljesítéséig a szavazati jogot felfüggesztették, valamint a tagtól minden támogatást megvontak.
