Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933-1946)
A Miskolci Katolikus Legényegylet (1933—1946) 85 tosan nyomon követhetők a tagok által befizetett tagdíj, valamint az ellenértékének megfelelő, tagsági könyvbe beragasztandó bélyeg tételei. De kik is voltak az egylet tagjai? A tagság összetétele A legényegylet 1933. október t-jei alakuló közgyűlésén készült jegyzőkönyv szerint az egyletnek 31 alapító tagja volt. Céljából fakadóan a fiatal, nőtlen iparos és kereskedő legényeket, szakképzett gyári munkásokat igyekezett kebelébe gyűjteni, akikből jó családapákat, tisztes iparosokat, vallásos honpolgárokat nevelve a magyar ipar fellendülését is elősegíthette. Az első tagavatásnál 60 tagot avattak, akiknek száma 1933 végére 95- re, 1943-ra pedig 475 főre nőtt.22 * 24 A pártoló tagok száma az utóbbi évben elérte a 242 főt. A tagok összetételének statisztikai vizsgálata szerint a felavatott tagokból 10 év alatt 60 fő nősült meg, és vált ezáltal pártoló taggá, 26 tagból lett önálló iparos vagy kereskedő, míg 11-en töltöttek be önállósággal egyenértékű, vezető állást. A legényegylet 1941-től vezetett, 176 nevet tartalmazó törzskönyve további következtetések levonását is lehetővé teszi.23 A „Törzskönyv” adatai alapján 32 különböző iparághoz köthető tanon- cot vagy segédet vettek fel az egylet tagjai közé, míg 1944 végére 35 szakmából szereztek végzettséget vagy mesterségfokozatot a tagok. Ezek között volt fémiparos (esztergályos, lakatos), faiparos (ács, asztalos, kádár) és a ruházkodáshoz köthető (szabó, cipész) szakma képviselője, de legnagyobb számban a mindennapi élet színtereihez köthető mesterségek találhatóak meg közöttük (pék, hentes és mészáros, borbély, fodrász, fűszeres, kereskedő). Megfigyelhető viszont a technikai vívmányok előretörésének következtében új szakmák képviselőinek jelenléte is (autófényező, autószerelő, műszerész, vízvezeték-szerelő). A törzskönyvben ábécérendben 176 tag neve szerepel.2'» A könyv rovataiban szerepelnek a lakhelyre, foglalkozásra, vallásra, származásra, születési időre, jelentkezésre és felavatásra vonatkozó adatok, valamint, hogy mely személyek ajánlására vétetett fel az egylet tagjai közé a jelentkező. A miskolci egylet tagjai közé 1941 és 1944 között felvettek 6 görög katolikus vallású jelentkezőt is.25 Érdekes lehet a származás alapján történő vizsgálat is, hiszen a jelentkezők nagy része nem miskolci születésű volt. Az említett 176 főből csak 51 személy volt eredendően miskolci, 9 jelentkező esetében a szülőhely rovat nincs kitöltve, míg a maradék 116 tag az egykori Osztrák- Magyar Monarchia területéről származott. Közülük 13 személy volt, aki a trianoni béke után születő utódállamok valamely településén született,26 de 22 Révész, 1943.34. p. a3 MNL. BAZmLt. IV. 1925/b. 9. dob. 9. 24 Összehasonlításképp ekkor az Egri Katolikus Legényegylet tagjainak száma 819 fő, míg ez a szám 1940-re 1235-re nőtt, bár az egri egylet jókora előnyben volt, hisz az elsők között, 1860-ban alakult. 2s A mai magyar Kolping-mozgalomban Kelet-Magyarországon szintén működnek görög katolikus Kolping családok. 26 Az említett személyek születési helyei a következők. Csehszlovákia: Fülek, Kassa, Rozsnyó, Losonc, Galánta, Beregszász. Románia: Nagyvárad, Körösbökény, Varsánd,
