Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ittzés Gábor: A Commentariustól a Liberig. Melanchthon a lélek halhatatlanságáról
A CommentariustőX a IJbeng. Melanchthon a lélek halhatatlanságáról 47 irodalom bontakozott ki e kérdés körül, és széles körben elterjedt az a nézet, hogy Luther a lélek halhatatlansága helyett - a Bibliával összhangban - a test feltámadását tanította.3 Talán még figyelemreméltóbb, hogy egyes kutatók szerint Kálvin (1509-1564) már a pályája elején tudott arról, hogy a tőle sok száz mérföldre működő Luther nem vallja a lélek halhatatlanságát, s ezért tisztelettel ugyan, de határozottan vitába is szállt a wittenbergi reformátorral - akinek a néven nevezésétől mindazonáltal bölcsen tartózkodott.* 4 * Ezen a háttéren meglepő, hogy Melanchthon (1497-1560) — Luther kollégája és a wittenbergi reformáció „titkára” - 1540-ben, tehát még jóval reformátortársa halála előtt önálló problémaként kezelte a lélek halhatatlanságát, és komoly erőket mozgósitott a bizonyítására^ 7:131.37-132.4. (Assertio omnium articulorum M. Lutheri, 1520/1521.) WA. 41:341.20-23. (Predigt am Tage Johannes des Täufers, nachmittags, 1535. Nr. 34.) stb. Luther és a zsinat témájához ld.: STANGE, Carl: Luther und das fünfte Laterankonzil. In: Zeitschrift für Systematische Theologie, 1928. 339-444. p.; Headley, JOHN: Luther and the Fifth Lateran Council. In: Archiv für Reformationsgeschichte, 1973. 55-78. p. Lutherhez ld. elsősorban Carl Stange és Paul Althaus 1925-1926-os vitáját a Zeitschrift für Systematische Theologieben: Stange, CARL: Die Unsterblichkeit der Seele. In: Uo. 1925. 431-463. p.; ALTHAUS, Paul: Die Unsterblichkeit der Seele bei Luther. In: Uo. 1926. 725-734. p.; STANGE, CARL: Zur Auslegung der Aussagen Luthers über die Unsterblichkeit der Seele. In: Uo. 1926. 735-784. p. Az elhúzódó vita további főbb tételeihez az előző jegyzetben idézett Stange-tanulmányon kívül vő. Uő: Die Unsterblichkeit der Seele. Gütersloh, 1925.; Althaus, Paul: Unsterblichkeit und ewiges Sterben bei Luther: Zur Auseinandersetzung mit C. Stange. Gütersloh, 1930.; UŐ: Retractationen zur Eschatologie. In: Theologische Literaturzeitung, 1950. 253-260. p. Az itt feszegetett kérdések azonban messze túlnyúltak a Luther- értelmezés keretein, s a múlt század derekán meghatározónak bizonyultak a teológia számos más területén is. A lélek halhatatlanságának és a test feltámadásának szem- beállítására jellemző példa CULLMANNM, Oscar: Immortality of the Soul or Resurrection of the Dead? The Witness of the New Testament: The Ingersoll Lecture for 1955. In: Immortality and Resurrection. Four Essays by Oscar Cullmann, Harry A. Wolfson, Werner Jaeger, and Hemy J. Cadbury. Ed.: Stendahl, Krister. New York, 1965- 9-53- P4 George, Timothy: Calvin’s Psychopannychia. Another Look. In: In Honor of John Calvin, 1509-1564. Papers from the 1986 International Symposium, McGill University. Ed.: Furcha, Edward J. Montreal, 1987. 310-311. p. A hivatkozott szakasz a Psychopannychia 1536-os bázeli előszavának elején olvasható. Vő.: Burns, Norman T.: Christian Mortalism from Tyndale to Milton. Cambridge, 1972. 28—32. p.; OBERMAN, Heiko: Initia Calvini. The Matrix of Calvin’s Reformation. Amsterdam - New York, 1991. (Mededelingen van de Afdeling Letterkunde 54:4.) [105-47. P-J, 31. [= 135-]; Tavard, GEORGE H.: The Starting Point of Calvin’s Theology. Cambridge, 2000. 31., 54. p. A témához bővebben: ITTZÉS GÁBOR: A lélek virrasztása. A Psychopannychia, Kálvin első teológiai munkája. In: Credo, 2009.3-4. sz. 5-22. p. s Legalábbis meglepő, ha nem abból a - korábban gyakran felbukkanó, de mára meghaladott - szemléletből indulunk ki, hogy Melanchthon az arisztotelészi filozófiához való visszatérésével elárulta a tiszta lutheri tanítást. Vő. ITTZÉS GÁBOR: Melanchthon- recepció a reformáció korától a 21. századig. A reformátor halálának 450. évfordulójára. In: Vallástudományi Szemle, 2010. 4. sz. 125-145. p.
