Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)

2013 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ittzés Gábor: A Commentariustól a Liberig. Melanchthon a lélek halhatatlanságáról

48

Egyháztörténeti Szemle XIV/1 (2013)

Melanchthon az Arisztotelész De animájához írt kommentáljának utolsó fejezetében tette módszeres vizsgálódás tárgyává a kérdést. Amikor 1553-ban átdolgozta ezt a nagy sikerű művét, nemcsak a kötet címét változtatta meg Liber de am’mára, hanem a záró fejezet címét is kibővítette egy jelzővel: Az emberi lélek halhatatlanságáról. A változtatás a tizenhárom évvel korábbi eredetiről (Az lélek halhatatlanságáról6 *) nem jelentős, mégis sokatmondó: felhívja a figyelmet a két kiadás közti számtalan apróbb- nagyobb különbségre, amelyek együttesen már számottevő - a pusztán stiláris beavatkozást messze meghaladó - módosítást jelentenek. Tanulmányomban éppen arra vállalkozom, hogy a halhatatlanság-fejezet két szövegváltozata közti eltérések elemzésén keresztül megvilágítsam Melanchthon felfogásának jellegzetességeit, különösen is a lélek halhatatlanságának és a test feltámadásának viszonyáról kialakított teológiai álláspontját, illetve ennek lényeges változásait.?

* * *

Melanchthon De animája a kora újkor - s talán minden idők - egyik legsikeresebb egyetemi tankönyve. Több évi előkészítés után - a szerző 1533 óta dolgozott a témán - 1540 elején jelent meg első ízben, hogy aztán nagyon hosszú ideig ne tűnjön el a könyvpiacról.8 A wittenbergi editio princepset

6 Melanchthon szövegét az alábbi kiadások alapján hivatkozom: Commentarivs de anima. [1540] Strassburg, 1544. [Verzeichnis der im deutschen Sprachgebiet erschienenen Drucke des 16. Jahrhunderts. Online: www.vd16.de (továbbiakban: VD16.) M 2753.] (továbbiakban: Commentarius.); a halhatatlansági fejezet: 303-315. p.; Liber de anima. (1553) In: Philippi Melanchthonis opera quae supersunt omnia. Ed.: Bretschneider, C.G. et al. Halle, 1834-1860. (Corpus Reformatorum, 1-28.) (továbbiakban: CR.) 13:5-178. = STUPPERICH, ROBERT (Hrsg.): Melanchthons Werke in Auswahl. [‘Studienausgabe’.], 7 köt. Gütersloh, 1951-1975. (továbbiakban: MSA.) 3:303-372., benne a fejezet CR. 13:172-178. = MSA. 3:365-372. Mindkét változat szövegét - helytakarékosságból a latin eredeti mellőzésével - saját fordításomban idézem, amelyek mintegy negyven további szemelvénnyel együtt fognak megjelenni a Luther Kiadó megbízásából általam szerkesztett Melanchthon- szöveggyűjteményben. Köszönettel tartozom Ittzés Dánielnek, aki a készülő kötet kontrollszerkesztőjeként fordításaimat az eredetivel való összevetés alapján gondosan javította, és pótolhatatlan segítséget nyújtott a klasszikus források felkutatásában is.

z Megközelítésem így módszertanilag is alapvetően eltér a nemzetközi szakirodalomban a téma önálló tárgyalásának eddig szánt - ismereteim szerint - egyetlen tanulmányétól, amelyben a szerző Melanchthonnak a humanista reneszánsz filozófiához való hozzájárulását vizsgálja, és a halhatatlanság megalapozásának ismeretelméleti és antropológiai gyökereit, ill. jelentőségét elemzi kizárólag a Liber szövege alapján. Vö. FRANK, GÜNTER: Philipp Melanchthons Idee von der Unsterblichkeit der menschlichen Seele. In: Theologie und Philosophie, 1993. 349-367. p. (továbbiakban: Frank, 1993.)

8 A mű keletkezés-, kiadás- és hatástörténetéhez ld. HELM, JÜRGEN: Zwischen Aristotelismus, Protestantismus und zeitgenössischer Medizin. Philipp Melanchthons Lehrbuch De anima. (1540/1552) In: JÜRGEN, Leonhardt (Hrsg.): Melanchthon und das Lehrbuch des 16. Jahrhunderts: Begleitband zur Ausstellung im Kulturhistorischen Museum Rostock 25. April bis 13. Juli 1997. Rostock, 1997. 175-