Egyháztörténeti Szemle 14. (2013)
2013 / 4. szám - BESZÁMOLÓK - Kerényi Ádám: A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938-1945
A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában és Magyarországon, 1938-1945. Budapest, 2013. szeptember 19. A Civitas Europica Centralis Alapítvány által szervezett konferencia témája borzalmas és brutális: halál, gyilkosság, gyilkosságsorozat és az azokban való részvétel felelőssége. Amennyiben a 20. századi „keresztény Magyarországon” a keresztény-nemzeti kurzus időszakában kívánjuk meghatározni és megnevezni az antiszemitizmus és a holokauszt kiváltó okait, személyi és intézményi felelőseit, nehéz attól eltekinteni, hogy ebben a korszakban az egyházak a társadalom és az azt irányító döntéshozók, véleményvezérek perspektíváit, illetve az abból eredeztethető nézeteket talán leginkább befolyásoló intézmények voltak. (A két világháború között a katolikus egyház például úgy definiálta magát, mint a közélet legfontosabb intézményét.) Teljes joggal merül fel az alábbi kérdés: a történelmi egyházak milyen szerepet töltöttek be a társadalom életében, s milyen felelősséget lehet az ő esetükben megállapítani a vészkorszak alatt? Az egyházi intézmények és vezetők szerepeit a holokauszt elemzése során meghatározó szakmai publikációk vizsgálták. Példák sorát lehetne idézni, elsőként talán Randolph L. Brahamre érdemes hivatkozni,1 aki az alábbiakat állította II. János Pál pápáról: „ A pápa azáltal, hogy a zsidók üldözésében viselt egyházi felelősséget teljes egészében az egyház egyes tagjaira hárította, felmentette az egyházat, és megbocsátásért nem a zsidókhoz, hanem az Úrhoz folyamodott.” A szervező alapítvány kisebbségkutatással foglalkozik, a Berlini Nemzetközi Holokauszt Intézet támogatásával a történelmi egyházaknak a magyarországi és csehszlovákiai holokausztban betöltött szerepét vizsgálja. Köztes-Európa államalakulatai a 20. században messze nem voltak állandónak tekinthetőek, míg ezzel szemben a történelmi egyházak stabil viszonyítási pontot nyújtottak. A kutatások 2012-ben kezdődtek, noha a munkában részt vevő kutatók többsége évtizedek óta hivatásszerűen kutatja a holokausztot. A program keretében négy helyen indult meg a kutatás: Dunaszerdahelyen, Kassán, Veszprémben és Óbudán, a kört természetesen szélesíteni kívánják a jövőben, például Románia, illetve a görögkeleti (ortodox) egyház bevonásával. A projekt mérföldköveként a konferencia kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy az abban résztvevők bemutathassák a széles nyilvánosság számára eddigi eredményeiket. A helyszínt biztosító Szlovák Köztársaság Kulturális Intézetének előadóterme megtelt szakmai körökből származó és laikus érdeklődőkkel. Az alapítvány elnökségi tagjai közül jómagam Róna Pétert és Varga Györgyöt ismertem fel, valamint az alapítvány elnök asszonyát, Törzsök ERiKÁt, aki a témához méltó bevezető előadást 1 Braham, RANDOLPH L.: Magyarország keresztény egyházai és a holokauszt. In: Múlt és Jövő, 2000. 3—4. sz. 43-61. p. (Online: http://www.multesjovo.hu - 2013. szeptember.)
